VÁLINEWS; 203. levél J.-nek, Le Meux-be / 2012. február

--- 2012. február 1., szerda

08:29 Ma a zuhanyozóban magányosan, Gábor már a vízben; volt idő tűnődni. Hogy mi a végső üzenete egy női fülbevalónak. Befelé: Végülis szép az élet. Kifelé: Termékenyíts meg.

Deske, Katának üzenet nyaklánc ügyben: csak három db nagyot hagynék elöl, közéjük kavics, v csomó--- a többi madzag... Valami ilyen irányba terelni a problémát, melléklem L.


 

Szia, Deske, reagálok a vasárnap föltett Kata-penitenciára: Ha ez nálunk, Margit viszonylatában történne, rám nézne: Van valami bajod? P.

17:53 Hóvégi lezárások, mentések, ez is munka. Ez itten a spirálozás a szomszédos Mammutban, azonnal megcsinálják, ezt szeretem. Újabban 1500 forint. A klaviaturám koszos, de nem ennyire. Csak összevissza torzítottam a színeket, hogy a spirál lássék. De azért most lemosom.

Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát, melyin serenrodbn vnanak a bteuk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslo és az ultosó bteuk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees össze- vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteut mgaát, hneam cska a szót eszgébéen.

A cmabritgei emegyeten kéüszit eikgy tnuamálny áitllsáa sznreit a szvkaaon Bleül nicsn jlneestögfée akann, mkénit rdeeözndenk el a btüek: eyegüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen. Ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlö, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jlneeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.

Tényleg jól olvasom.

21:32 Meghívtak, órára beültem a stúdióba a gépek mellé, és néztem, hogyan vágja, illetve még csak szkripteli P. Petra rendező a tavalyi rólam-filmet. Ami kis részletet most belőle: minden mozdulatomat feszélyezettnek látom, kivéve, amikor (kamera előtt) festek. Tudnék például természetesen mozogni, vagy pláne beszélni? Szerencsére ebben a filmben nem fogok megszólalni, maradnak a kitűnő háttérhangok. Smirgli csiszatolás. Hét óra nyersanyag, a film 26 perc lesz.
Egy kétesélyes sikerű kísérlet; Petra kislányának elküldtem a világ legszegényebb ajándékát, ezüspapírba csomagolt egyetlen szem háztartási kekszet. Érdekelne, majd megtudom talán, lefedi-e a minőséget-mennyiséget, hogy ez AJÁNDÉK.

Sürgős üzenet érkezett: a kisasszony bemajszolta.

Telefon Vojnichcsal: Szüts több mint kétórás operációja rendben megtörtént.

--- 2012. február 2., csütörtök

Ha a Szentháromság három személy, akkor Ők beszélgetnek egymással? Őrület. -Szép időnk van. -Azok a fiúk ott most atombombát csinálnak...?!

Minusz tíz fok, Etus néni ilyenkor azt mondta, 1952, friss időnk van. A medence acél lépcsőkorlátjához ragad a kezem. Öltözőben: -Voltam Szentpéterváron. Minusz harmincnál hajadonfőtt, kesztyű nélkü mobiloztak. Én a fotógép gombját nem bírtam lenyomni. Este egy zenész az utcasarkon hegedült.

13:17 Dávid Kata nagyon szép hitvallása a Hír TV-ben, 24 perces interjú. Reggel a vízben nem is mondta... Ő alapította meg 27 évesen a Művtört. Tud. Kutatóintézet elődjét, pálosokat, jezsuitákat, bencéseket foglalkoztatott - 1950! De korábban: zsidómentések, ő is kapcsolatban Raul Wallenberggel... és hogy most Európában az egyetlen kormányfő a miénk, aki ki merte mondani, hogy Európa alapja kereszténység, és anélkül nem létezik demokrácia...
http://mno.hu/ikon/david-katalin-szechenyi-dijas-muveszettortenesz-1047890

A szuszékot pedig délelőtt elvitte tőlem a Nagyházi Galéria, 80 ezer induló ár, márciusi aukció. Én - lányomnak szánva - annó három képet adtam érte. Most - helyhiány - visszaadta. (Éppen hét falfolyóméter plafonig-polcsort építtetek neki. Azt is képért.) Egy világszép-gyönyörű műtárgytól megszabadultam.

Körlevél: ezt is csak a magyar nyelvvel lehet megtenni! Szójátékok betűtöbblettel.

> Agglegénység ~ Nőnkívületi állapot
> Udvarlás ~ Testi mese
> Szalonnasütés (k)éjjel ~ Parázsnálkodás
> Kikapós férj ~ Csalárd apa
> Aki két nő között ingázik ~ Bicsajozik
> Elnyomott férjek lázadása ~ Papuccs
> Elfajzott jövendő ~ Utókorcs
> Ledorongolás ~ Érvverés
      és a továbbiak

Délután a Visszanézek, műterem - A/11/62 tovább:

2008-ban kaptam egy videót, eredeti felvétel, Picasso szerepel rajta. Remek. Föl is tettem a NEWS-ba. Most kiderült, Egyed Laci opusza. De Várady Szabolcsnak is van köze hozzá. Ime:

--- 2012. február 3., péntek

11:25 Baráti kritika G3-tól, így aztán az A/11/62 ma erre változott.
Fölismertem, hogy a kép nagyon szép,
de a bírálónak igaza van - rávezetett -, nem ezt szokom akarni elmondani.
A tegnapi változatnak csokoládé-bonbon íze van.
Mármint amikor az ember már tulképp. nagyon jóllakott vele, de a lendület erejével kivesz még egyet a dobozból.
Ez nálam a nyolcadik.

A Műcsarnok igazgatója küldött egy tiszteletpéldányt, megindították a Flash Art folyóirat magyar változatát:

Kedves Gábor, vettem a Flash Art-ot, köszönöm.
Komoly munka lehet mögötte. (Meg előtte is.)
Amit így, elsőre látok:
- a gondosság
- a tűzijátékozgatás elkerülése, szerkesztésben is, az ember ilyenkor az rikító reklámoktól retteg,
- a tisztességes, nyugodt tipó.
A tartalom: ez már a XXI. század, nem a XX., amiben én élek, és fogok meghalni.
Ezekre a frekvenciákra nekem már nincs hallásom.
[...]

Reggel a medence sarkában egyeztettük Dávid Katával egy számomra új és nagyon fontos gondolatát a minapi tévéinterjúból. (Tegnap tettem föl linkbe.) Hogy a kereszténység az egyetlen világvallás, amiből a hitetlen és a másvallású is kap, töltekezik; értékeiből, ajándékaiból, igazságaiból nincs kizárva senki. És kontra, a kereszténység is gazdagodik a teljes világból, pld. a marxizmus szociális gondolkodásából is nagyon sokat tanult. Mondom, ez egyetlen mondatból indult: más bárányaim is vannak... Ő: ...tanítsátok az egész földet...

13:23 Tovább az A/12/03-at is, a csönd ill. az unalom határán billeg.
Ez fontos helyzet.
Borderline, talán még éppen működik.
Aztán a keret hozzáfestése.
A második alkalom, hogy -ez új -, zavar a belső keskeny fekete perem.
Ezüstszürkére.

21:20 Ünnepi fényképezkedés. Meghalt és újjászülett
Neve: Néma Szolga
Foglalkozása: guruló paletta
Életkora: 52 év
Neme: fenyő
Ha belegondolok, legöregebb élettársam. (Katát nem számítva). A festőállvány későbbi.
Már ritka ünnep a körlet-építés-, változtatás, sajnos. A szoba jól működik.
Újabban hiányzott egy kis hely munka közben, rongyoknak, smirgliknek.
Kis thonet-asztalkával próbálkoztam, nem jó.
Eredetileg este ugyan adóbevallani akartam, határidő május 21.
Aztán égis át a már belakott műhelyszobába. Még flex is kellett.
Hát elkészült. Még hozzá kell majd szokni.

Eredetileg hűtőszekrény volt. Faláda, vagy hetven éves.
Még hordtam bádogtartályába a negyed jégtömböt, vödörben, egy forintért.
Mai fedlapja kádunk tetején keresztben feküdt, rajta babafürdőkád,
abban melegvíz, meg én.
Kereke új, 20-25 éve találtam egy törött babakocsit szokott esti vári sétánkon.

--- 2012. február 4., szombat

Az ember, amikor dolgozik, nemcsak a tárgyakat és a társadalmat alakítja át, hanem saját magát is tökéletesíti; sok mindent megtanul, fejleszti képességeit, kilép önmagából, sőt önmaga fölé emelkedik. Ez a gyarapodása, ha jól megfontoljuk, sokkal nagyobb érték, mint a maga körül fölhalmozódó vagyon. Az ember az által értékes, ami ő maga, nem pedig az által, amije van.
Ezért a technikai haladásnál többet ér mindaz, amit az emberek a nagyobb igazságosság, szélesebb körű testvériség és a társadalmi viszonyok emberibb rendje érdekében tesznek. A technikai haladás ugyanis csak az anyagi alapot adhatja az ember felemelkedéséhez--
   
A teremtmény a Teremtő nélkül a semmibe zuhan--
      A II. Vatikáni zsinat Gaudium et spes...lelkipásztori konstutúciójából.

Miért élet kontra halál kérdés nekem, hogy ha egy polcot átszabok, egy szép csípőt (nem cipőt) látok. Persze, ami a legnagyobb, az időélmény, tehát dráma. Vagy abba fordul.

Új fejezet a reggeleimben. Csakugyan. Huszonegy éve minden reggel a Mechwart-lépcső alatt futok el. Amibe eddig jócskán betakart egy virágosbódé. Belül pici villanykályha, télen párás ablakok. Ritka vásárló voltam. De a nénit ismertem, mosolygós volt, két éve meghalt, a fia vette át. Ő kezdettől panaszkodott, meg akart válni a feladattól, reggel háromkor ki a virágpiacra. Fél éve aztán bezárt. És most elbontották, s én végiglátom a hajnalban félsötét, domboldalba végtelenbe futó lépcsősort. Jobboldalt végig a ferencesek háromszáz éves ablaktalan kőfala. Nagyon szép. F/2012/024

12:37 Hóesés, köd, minusz hét. Séta kettesben Robival a Hajógyári Szigeten. Csendes világ.
F/2012/025,  F/2012/026

Borsos Lőrinc festménye a most debütáló Flash Art folyóiratból. Akril, vászon: Munkácsy Borsos Lőrinc díjas. [Külhoniaknak magyarázat: a Munkácsy-díj képzőművészek állami kitüntetése.]

--- 2012. február 5., vasárnap

Ébredéstől a félhetes mise végéig hajtogattam, nem akarok síelni. Hiba van, talán a tabele_rowHeight.properties fájlt kellene kijavítani. Fél nyolc, uszoda helyett Svábhegy. Rögtön kétszer is. Otthon felejtettem a sícipőt. Hóban a Sátán fázik. Ilyenformán a lélek sebei szunnyadnak. A kar lendületére kell figyelni, különösen a bal fordulónál. Kisnorma, három menet, kifáradtam, haza. A 63. szezonom. Aztán harmadszor is vissza, tízkor, szokott vasárnapi sétánk Katával. Akkor már nyüzsgő sokaság. Amit egyébként ő kedvel.
Délutánra a rendszerhiba is meglett.

Nagy Miklós barátunk fotókiállítása a Pannonhalmi Gimnáziumban. A tárlatot nyitotta keresztlányom. Profi. Minden nap imádkozom érte. Is.

...Nos ezek a fotók engem berántanak, fölaprítanak, megtépáznak és össze-vissza lökdösnek. Nem kérdezik, épp ráérek-e, van-e kedvem a tánchoz, nem adnak egy pohár langyos tejet sem, hogy otthon érezhessem magam. Nem kedvesek, még csak nem is meghatóak. Megrendítőek és szívszorítóak. Kirúgják alólam a lábam, hogy semmi korábbi tudásomba, emlékképembe ne kapaszkodhassak. Magukkal rántanak egy útra, aminek nincs eleje, se vége, csak az eszement száguldozás van a semmi és
a teljes szöveg

--- 2012. február 6., hétfő

Az elfogulatlan magyar közvéleményhez fordulok kérdésemmel, beleértve demokratikus ellenzéket is, miért kívánt ez az egyetlen fogam egyetlen éjszaka alatt három fájdalomcsillapítót.

Tegnap a Kisnormán négyéves síelő kisasszony szép nyugodt iskolás stílusban ügyesen fordulgat, s közben halkan énekel magának. Nem férfi. Így fog autót is vezetni.

21:33 Minden időmben a negyven év előtti Nyugat-Európa-utazás útijegyzetemet javítom, kedves ösmerősöm alaposan meglektorálta. Kiadni nem fogom, de legyen rendben. Ki tudja, mi az a Ruó? Rouault. És BB? Mondat eleji kisbetűk mégis maradnak, pedig a felét már lecseréltem, fél nap munkával.

1987-óta minden tavaszal ki tudtam tölteni az adóbevallást. Idén nem. Mi a rohadék az a szuperbruttósítás a nyugdíjamnál. Kell-e egyáltalán a nyugdíjat most beírni. Gazemberek. Illetve ostoba szöveg.

--- 2012. február 7.,kedd

09:12 Kérdés érkezett, drágán árulják, nem hamisítvány-e.
Biztonság kedvéért hátoldali fotót is kaptam.
Hát igen. Ezt a tréfa-föliratot csak ketten értik rajtam kívül.
Ha más nem lenne is, ez bizonyító értékű.

Hó van. És szép ez a környék. F/2012/027

Fogfáj ügyben megállapodtunk, hogy várunk, fájjon jobban, úgy tán kiderül, hogy melyik is az.

--- 2012. február 8.,szerda

05:54 Hogy januártól megszűntek a hajnali misék, a zsolozsmát (is) olvasom reggelente, itthon. Minden nap húsz percet szentek beszélnek hozzám. Autentikus forrás. A versek, ez, meg még amit az élet elém hoz; több tanításra nincs is szükségem. Ma éppen egy Velencében 1535. június 21-én írt levél, Szt. Jeromostól.

08:35 Elolvasom az asztal fölé rajzszögelt cédulát: NEM KÖTELEZŐ SIELNI - és pillanatra békesség költözik lelkembe.

Meghalt Tapiés (1923 - 2012. febr. 6.) Barcelonában. Nagy ember volt. Minden gesztusa hiteles, ha nem érettem is mindet. Ahogy fokozatosan és nagyon lecsökkent a nonfiguratív súlya az évtizedek folyamán bennem, úgy maradt és emelkedett ő, mindíg, Rothkoval egyetemben. Egész életművét kiadták, egyik kötete családunkban, húsz éve Mikinek megvettük, onnét ismerem őt eléggé.

18:30 És a nap híre, meglett az évek óta lappangó Nosztalgia - A/71/35. Az SZDSZ központ vette meg valaha, bonyolult történet, s hogy föloszlottak, ezt eladták valamikor, valakinek. Megnyugtató, most jó helyre, gyűjtőhöz került, aki lejelentkezett nálam. Ezt a képemet szerettem. Több okból.

21:22 Még este ez a most fölfedezett gyönyörű Mechwart-lépcső, hó is volt, F/2012/028. Egy kiállításkérelem-levél New Yorkba. És befejezetem az A/11/62-t, komolyabb lett, fotózni kell, majd azt is mutatom.

Deske, szép.... valahol a lépcsőkön bolyong a lelkem... Z.

Az bolyonghat. A léleknek nem kell pisilni- d.

Igen... annak szükségletei nem folyosódnak... Z.

--- 2012. február 9., csütörtök

08:41 Kedvező visszhang Pannonhalmáról.
Fölvetettem egy ösmerős paptanárnak,
hogy ottani öregotthonba került Erzsébetet (68)
fogadja örökbe kompjuterice néhány gimnazista fiú.
Ami húgomnak lehetetlen,
vagy óra keresgélés lenne a gépen,
az nekik négy másodperc.
Netán kicsit netezni is megtanítanák.
Már a mailezést is elfelejtette.
Pedig az kapcsolattartás a világgal, betegségében.

Csendesebbre vettem ezt az A/11/62-öt.
Szívélyes és kellemdús történet, mindig,
egy halványlila - narancs-okker párbeszéd,
és ezúttal működött is.
Volna.
Hanem az ember jobbra vágyik* © Várady Szabolcs,
(telefon neki, pontos-e az idézet).
Egy emelettel magasabbra vágytam,
netán kényszeresen.
              * in: Székek a Duna fölött

Úgy igaz a helyzet, ha kerettel mutatom.

Messziről indult a dolog, egy tavalyi felvétel megmaradt.
Aztán fiam egy fanyar félmosolya.

1999. Sebész ismerősünk apósom fenekébe üvegcsövet dugott, bevilágított, úgy mutatta meg nekem a rákos szövetet.
Még néhány hónap.

Kata nézte, ma valami gyűlés az Európa Parlamentben, Brüsszel, magyar kérdés. Majd megkérem, Szt. Ferenc stílusában foglalja röviden össze a hallottakat. Győzni látszik a Rossz?! Semmi hatalmad nem lenne, ha Mennyei Atyám--

21:09 Fogorvosom ideget ölt, nagyon jó, minden rendben. Csak hát hogy van ez, álmos, fáradt, dühös, lihegős, megint álmos szokok lenni, de nem vagyok és nem voltam ideges.

Két ajándékot is kaptam, egyidejűleg. Az egyiknek nagyon örültem. Valami nyilván baromi drága vodka Moszkvából, kéretlen szívességet tettem orosz szomszédunknak. Sikerült megszabadulni tőle. (NemТатьяна-tól.) És kaptam potyára-, minden ok és indok nélkül mailben öt Morandit. Édes Istenem, mi mindenek között élünk mi. Átforrósodott tőle itt a Viziváros. Ezt meg se érdemlem.

--- 2012. február 10., péntek

05:37 Hogy nem vagyok ideg-es, fogfáj tök mexünt. Ez jó.

Kedves Dezső, akkor ma igyekszem eljutni magához, kissé átrendezem a dolgaimat... Á.

Kedves Á., tudja, az én mindent-azonnalságom hasznos, mert rettenetesen hatékony és nagyon termelékeny vagyok általa. Csak ennek vannak ilyen teljesen fölösleges mellékhajtásai is, bocs. Kata szerint is sok baj van belőle :-)) Harminc éve nincs időm olvasni... d.

- - - - -

- Kedves Deske, ma végre belekezdtem a [...] Ó.

- Igen, dolgozni jó. Szerintem is. d.

- Köszönöm szépen a bíztatást. Igen, dolgozom. Akkor is, ha nem megy... Ó.
- Az praktikusan mindegy. d.
- - - - -

SMS a fogorvosnőnek:

Tök nem fáj a fogam. Kösz! Deske

11:43 Hányadik napja, hogy minden lehetséges időmben a '70-es nyugat-európai útinaplómat javítgatom, 40 oldal:

[Poiliakoff (1906-1969) kiállítás Párizsban] -  igen, aki nem érti Poliakoffot, nem érti Rembrandtot sem... érdekes, néha eljut mágikus formák határáig...
gyakran használ egy színcsaládot + egy kontraszttónus színcsaládját, phű, de jól érzem itt magam, egy csoportot nem akarok megzavarni, ahogy ide-oda mászkálok jegyzetelés közben, de a múzeumőr észreveszi és helyet csinál nekem...
nagyon nehéz lehet ezeket a formákat megtalálni, néha még neki sem sikerült, néha önálló vonallal megpróbálkozik, de ez nem nagyon megy,

Kedves mailbarátnőm szívességiből végigjavította nekem ezt a negyven oldalt. Magyarázatnak talán annyit, hogy negyven éve európaszerte divat volt titkárnői-, de még magasabb körökben is a nagybetűk elhagyása:

Deske, hát én aztán erőlködhettem. MInden maradt a régiben nagybötű-ügyben. Úgy látszik, Sziszifusz sorsára vagyok ítélve. De valójában tényleg lényegtelen, hogy kis- vagy nagybetű a mondatkezdet. S.

Boldognak kell elképzelnünk Sziszifuszt. / Camus. d.

21:11 Köszönőlevél ajándék ügyben, és hogy képem a hallba kerül, ahol minden belépő látni fogja. Válaszoltam:

a minden belépők le vannak tojva,
maguk a fontosak
tudom, minden ajándék agresszió
kötelező együttélés

viszont nincsen titkos záradék
szemem se rebben, ha holnap eladják
d

--- 2012. február 11., szombat

Reggel indulnék kirándulástalálkozni, de leeresztett bal hátsó gumi. Pótkerék odafagyva. Vödör forró víz otthonról. Megcsináltam, nagyon belefáradtam. Télen nem olyan jó kereket cserélni..

19:18 Végre mostanra sikerült befejeznem ezt a '70-es Nyugat-európai útinapló átnézést - legyen rendben -, és valamellyes kijavítását. Többet aligha veszem elő. Helyes volt jegyzetelni. Ma már semmire nem jó. Az utolsó sorai:

...hát, hoztam: 116 kiállítást és határ építészeti gyönyörűséget is 36 helyről, napi ruhán kívül ajándék télikabátot is, végre egy precíziós mérőkörzőt, amit 64-ben láttam az angol ipariforma kiállításon az Ernstben, egy jó kis spaklit (nagyon jól bevált azóta, új felületek), 2 evőeszközt, ami japán és szép, és főleg vagy 200 reprót arról, amit láttam, egy bécsi-, két berni egy bázeli ismerőst, egy bécsi kiállítás letárgyalt ígéretét, négy füzetnyi naplót, meg ami a fejemben van, utazni is megtanultam, az egy oldaltáskával utazás lehetőségének kedvező eredménye, tudom hol, mennyiért lehet aludni, hogyan lehet közlekedni, étkezni, pénzrendszerek, múzeumok. viszont nem hoztam, amit szerettem és módomban is lett volna: svájci katonai anorákot, homokórát, svájci bicskát, síléckötést, tőrt vagy díszkardot, farmert, nyakékszert magamnak és mindenféle szép ékszert Katának, szép pulóvert nekünk, nem számlapos [digitális] órát, rádiótelefont és mindenünnen még egyszer annyi reprót, és nem hoztam, mert nem volt távolságelosztó szerszám, gurulóvonalzót viszont hoztam.
most aztán dolgozni szeretnék, megöregedtem és főleg megfiatalodtam. nem tudom utamat jobban szervezettnek és jobban sikerültnek elképzelni, legalább 20 nincs-nagyobb-megrendítő élményem volt. az utazás vége felé egyre kevésbé voltam fáradt, és egyre többet akartam látni, és láttam is. Bp. negyed órás késéssel.

- - - -

20:14 Deske, szép záróleltár... vagy inkább baromi jó... nekem a disznósajt jut róla eszembe... imádom-, a kis gyomorba minden fontosat belegyömöszölnek a végén... és mindent megtudunk róla a disznó milyenségéről... K.

--- 2012. február 12., vasárnap

05:22 Kisnagylányom 37, ha jól számolom, hát igen. Megyünk felemás téligumival és tortával Dunakeszire. Valami zakót is kap, ez Kata területe, tőlem Illyés-méltatást: megérdemli a körülbelül három, de inkább öt bocsával. Rendes ember.

7
Nem a kövek és nem a fémek.
Nem a bronzpajzsok, a porfiredények,
a hivalgók, a haszonélvezők.
Hanem a pálmalomb kötények,
a kókuszcsészék, a zsuppháztetők.
Nem a katakombák, nem a tornyok.
Mert mit tudnak a csontok,
ha kifolyt közülük az élet?

8
Ki mondta az első szót a jövőről,
a derüset, a szemen át
meggyőzőt, szivmelengetőt:
lehet remény, mást is rejt a világ,
mint amit mutatott először.
Az első fűszoknya övén
az első ráhímzett virág.
a teljes vers

Egyébként stop. Hogy a férfiaknak egyetemes lelkiismeretfurdalásuk van az asszonyok irányában. Talán ezt a fél óra kontra kilenc hónap különbözete sugallja. Berögződés, gyakran téves.

17:20 Deske, ami a férfiak lelkiismeretfurdalása a nők iránt: egy szeretkezés után a nő netán örülne a további orgazmusoknak, mig a férfi örül, ha már egy is sikerül. Innen is lehet feszültség a férfiben, "képes leszek-e...", stb.. Csak erről nem szokás beszélni.
De ezt nem kell a NEWS-ban leközölni!!! :-) F.

09:45 Nagyreményű érintkezőcsatorna ez a mail. Hasznomra, évek óta konzultálják, korrigálják ismerősök és ismeretlenek honlapra föltetett hibás és kishibás gondolataimat, javítgatják képeimet. Főleg kompozícióhoz és színekhez szólnak hozzá, van, hogy ezáltal sikeredik sikerültre a kép. És a másik fele: egyre gyakrabban várnak véleményt szépprózáról, készülő festményről, rajzról, fotóról és fotósorozatról is. Képmellékletek jpg fájlban. Gépem úgy van beállítva, két percenként keres. Vonatfüttyöt hallok. Lehetőleg azonnal szoktam válaszolni. Nagyon jó mulatság.
Lábjegyzet. Figyelem, nem vagyok felettes hatóság, aki mindent jobban tud.

09:57 B. azt mondja az öltözőben: Baromi egyszerű a képlet. A nemzeti kormányok kezéből a hatalom átkerült a nemzetközi pénzhatalmakhoz. Országok és népek sorsát ők irányítják. A (saját)haszonelvűség szellemében.

Kedves Deske, rémlik nekem, mintha lett volna egy asszír hódító birodalom, egy római birodalom, aztán jóval később egy német-római császárság - eléggé nemzetközi színezetük volt. Hogy ott is a pénzről meg a hatalomról volt szó, mintha elfelejtettük volna. Ja, és volt a brit birodalom óriási gyarmatokkal, meg a franciák is szépen gyarmatosítottak, a spanyolok is, bár kétbalkezesen, sőt egynémely németalföldi országocska is. Ez a képlet elég hosszú ideje működik. I.

14:38 Szóvalhogyakkor tök minden rendben, de sőt, örömök forrása? Ma a Mária rádióban egy jezsuita éppen ezt mondta, miért kell mindent a negatív oldaláról nézni. Például a globalizáció egy hatalmas lehetőség. d.

17: 17 Háromszoros jaj és Jeremiás! Semmi nincs rendben. Csak nem kell nagyon feledékenynek lenni. Egyébként, hogy mindennek legalább két oldala van (egyetértek az említett jezsuitával): Maga a British-ben látta a 19. sz-i "globalizáció" eredményét: a törökök (oszmán birodalom!) fillérekért eladták a Parthenon frízeit - ha jól tudom -, amik aligha maradtak volna meg (legalább is nagy eséllyel tönkrementek volna), ha nem ez történik. Más kérdés, nem lenne-e generózus tett visszadni őket a görögöknek. I.

22:14 A globalizáció kapcsán: 1500 körül működtek a Hanza városok, Fr. ország, Németország, Svájc, stb. ezek a városok arra szövetkeztek, hogy egymást segítsék...15oo -ban járunk. Az a megállapítás, hogy nem a nemzet, hanem a globális nagytőke, a napjainkban elterjedt legdemagógabb szöveg, kishitű, kisebbségi érzésekkel bőven megáldott emberek szajkózzák. A globalizáció alapvetően kulturális kérdés. Megismerés, megértés és elfogadás, építkezés a másságból... Á.

Henri Boulad egyiptomi jezsuita, a Magyarországot érő európai támadások kapcsán interjút adott; Új Ember 2012.2.12.:

...A most kialakult helyzet oka, hogy Európa eladta magát a baloldal ideológiájának, amely megtévesztette, a tagországok érdekeit pedig elárulta. Európa nem képes megvédeni magát a háttérben megbújó, nyomásgyakorló érdekcsoportokkal szemben... Az euró válsága csak jele egy sokkal mélyebb válságnak: az európai identitás kérdésének. Lelkesen üdvözlöm nemzeti törekvésüket, amelynek célja, hogy megvédje országuk érdekeit és értékeit: Önöknek volt bátorságuk e határozott lépéshez... Tavaly háromszor jártam az Európai Parlamentben, hogy az üzenetemet átadjam, s felszólítsam az országokat, mentsék meg az identitásukat... Az európai identitásnak három alapja van: a zsidó-keresztény hagyomány, a görög-római kultúra és a felvilágosodás modernitása. E három tényező hozta létre... Nem arról van szó, hogy a mai Európa identitása zsidó-keresztény, de tudomásul kell venni, hogy egyik összetevője ez a hagyomány.
Európa most veszti el a lelkét, sőt, lehet, hogy már el is veszette. Egyik oldalon itt van a materializmus, vele szemben pedig az iszlám. A politikusok nagy része eladta magát különböző gazdasági csoportoknak. Az országok feladata most az, hogy elforduljanak a jelenlegi szervezettől, újraépítsék identitásukat és megerősítsék nemzeti függetlenségüket, hogy aztán új megegyezések alapján másfajta uniót hozzanak létre...

Dunakeszi megvolt, öt gyerek is volt, torta is megvolt. Egy darabig. F/2012/031

És persze a Duna-part, különös tekintettel a jégtáblákra, a hidegre és a hattyúkra F/2012/033

--- 2012. február 13., hétfő

Deske, felhagyhatna a festőállvánnyal, meg a székekkel...gyönyörű hattyúk...közel s távol...víz, pára, égbolt választható... K.

05:41 Köszönöm, mélyen igaz.
Első próbálkozásomat mutatom is.
De egyben szíves korrekúrát kérek. d.

08:32 tökéletes... csak az égbolt kékje... K.
 

08:54 Kicsit bizonytalan vagyok,
tudniillik olyan modernre kellene valahogy.
Tudja, szeretném, ha tetszenék az embereknek
amit én itt egymagamban csinálok,
és egy kicsit fölfigyelnének rám...
Talán így?! d.

09:54 Egyik keresztutamat (el)fogadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Fogadására ünnepséget terveznének. Levelem:

Kedves F., "nem zárkózom el" egy nyitóünnepségtől, de megfontolandó, (egyetértek, hogy legyen esemény)
-- szeretik-e a kivezényelt diákok az ilyesmit
-- mit lehet ott mondani (lehet, hogy a maga fejében készen áll, persze)

Helyette netán:
-- egy valamikori beszélgetésem a diákokkal, akiknek kedvük van időt áldozni erre. Én tudok és szeretek beszélni, de erről nincs nagyon mit, a története stb., alkotói folyamat 10 perc. Ha tágabb a téma, akkor kitelik ebből egy kerek alkalom
-- vagy valami módon csakugyan belevonni Jelenits atyát, akkor fölizzana
-- netán Ő egy keresztút-vezetést tartana, vagy más (én nem)
--febr. 22. Hamvazószerda
-- munkám az egyházi szabályok szerint érvényes keresztút végzésére, mert (curuzával) kis kereszt jel van rajta. Így akár föl is szentelhető (vagy megáldható, ezt nem tudom). d.

09:45 Világos gondolkodású barátomat kértem, foglalná össze, amiről...

Az ember történelmében számos birodalom alakult ki: római, Habsburg-, náci, kommunista… A birodalom sajátja, az, ami az emberé: születik, fejlődik, virágzik, hanyatlik, megszűnik. Jelenleg a kapitalista birodalom európai változatának agóniáját éljük. /A hét vicce: az USA külügyminisztere élénken érdeklődik a magyar médiatörvény iránt, vagy: az én sorsom, pénzem a befektetők hangulatától függ/. A jóléti kapitalizmusnak kimerültek a tartalékai. A gazdasági növekedés a határához jutott. Elfogy a természetes erőforrás, az energia. Egyidejűleg a rendszerre a mérhetetlen pazarlás és a hulladék-halmok termelése a jellemző. Ez nem a jövő, ez a jelen: a vörös iszap ártatlan embereket ölt meg, elpusztította környezetüket.

Az érték és a tőke elszakad egymástól. A világot nem az országok kormánya, hanem a multinacionális tőke és a média uralja. A tőke önjáróvá vált, akárcsak a vörös iszap. A gazdasági válság morális válsággal párosul. Aberrált egyének nagy média-nyilvánosság előtt mutogatják magukat. Ál-szervezetek és pénz-szivattyúk szövik át a gazdaságot. Ebben az Örkény tollára illő abszurd világban próbálnak a nemzeti kormányok valamit tenni. Ha nem jó úton járnának, nem keltenének ekkora hazai és nemzetközi vihart. B.

10:17 Kedves Deske! Mellékeltem egy képet ama lépcsőről,
egy 2003-as novemberi hajnalból.
Üdvözlettel: Sándor Zsolt

10:32 Gratulálok, kedves Zsolt, ön győzött.
Egészen gyönyörű. d.

10:48 Folytatom a gondolatsort. Tulajdonképpen ez vallásháború. Sokak fáradoznak a liberalizmus szellemében a minden mást kiszorító semlegesség diktatúrájának, a relatívizmus diktatúrájának (XVI. Benedek pápa) megteremtésén. Nem kis eredménnyel, gyakran nem kis haszonnal. Eredete a reneszánsz, a felvilágosodás. Isten nincs, az embernek mindent szabad, ami tetszésére van. (USA 2011: óvodában tilos a kisgyerekek nemek szerinti nevelése, majd ő eldönti, melyiket választja. A homoszexuális párkapcsolat házassággal egy szintre emelése folyamatban.) A szabadság félreértelmezése: ...ami számukra azonos a szabadságjogokkal: sajtószabadság, szabadság arra, hogy szabadon butítsunk, devalváljunk... az ember lelkét egy olyan gépezet foglalja el, ami ellátja képekkel, reményekkel, ábrándokkal, vágyakkal, képzeletbeli kielégülésekkel... Demokráciának álcázott lefelé alkalmazkodás... (idézi Varga Mátyás OSB.: Szent tudatlanság in: 2000., 2010. április)
.

Deske, én is folytatom. A Wikipédiából: „A liberalizmus, más néven szabadelvűség, az egyén szabadságát jelöli meg mint legfontosabb politikai célt… A lelkiismeret és az életmód szabadsága, mint a szexuális szabadság, vallásszabadság, megismerés szabadsága, az államnak az egyén magánéletébe való behatolása elleni szabadság. A liberalizmus minden formája a szabadságot védi, csak éppen mást és mást értenek szabadság alatt.”

A Wiki is megfogalmazza az egyik alapvető gondot: mi a szabadság? Mindennapi életünk jellemzője a fogalmak össze-vissza torzítása, pozitív jelzők, intézmények gátlástalan kisajátítása. A mérhetetlen szabadság nem párosul kötelezettséggel: munka, teljesítmény, erkölcs, segítés a bajba jutottaknak… Többnyire kontra-produktív. Homoszexualításból nem lesz gyerek. Az egyetemi hallgatók óralátogatási kötelezettségének eltörlése az előadó munkájának a semmibe vételét jelenti. Érték-megsemmisítés. Nap mint nap ezt látjuk. Helyette kapjuk a Való világot.
Aki ebben a káoszban a többség javára próbál valamiféle rendet vágni, az nemcsak a bélyegek tömegét kapja /fasiszta, antiszemita…/, hanem a nemzetközi érdekcsoportok össztüzét is magára vonja. B.

12:10 Deske, egy "apró" további hír ezzel kapcsolatban: Barack Obama épp most hozott egy olyan rendeletet, hogy a katolikus kórházak is kötelesek lesznek sterilizálni, abortuszt végezni, különben elesnek minden állami támogatástól. (az abortuszhoz való jogot, tehát a legvédtelenebb emberek meggyilkolását 2008-ban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának jogai közé akarták felvenni). Ha az egyénnek mindent szabad (tehát a mai szélsőséges liberalizmusban), akkor mindig az erősek járnak jól: egyre többet megtehetnek a gyengék rovására. Nem véletlen a katolikus egyház tanítása, de már maga az Ószövetség is, aszerint ítéli meg a hatalom birtokosait, hogy miként viszonyulnak a gyengékhez és a szegényekhez. N.

13:20 Kata unokaöccse, Bence, most beszél az országgyűlésben, ő az új LMP-vezető. Éppen Orbánt szídja. Megyek le ebédért. Hétfő szokásosan tésztanap. Netán grízestészta. Arra legföljebb egy kis legvárt lehet rátenni.

21:45 Gábornak most befejeztem, föltettem a honlapjára a Vasárnapi Újság (1854-1921) egy újabb fejezetét, Nagymagyarország várait, városait veszi sorra. A városokhoz adekvát irodalmi szövegeket keresett. A képek: mintha Arany János bácsival beszélgetnék. Hihetetlen atmoszférikusak, valami húsz rajz, érdemes végigfutni rajtuk.  http://www.berszangabor.hu/a-human/h12-10.htm

--- 2012. február 14., kedd

(az akkor még nem szt.) Cirill - Európa társvédőszentje - halála, 869. febr. 14., Konsztantinosz életrajzából:

A pápa előírta, hogy a Rómában élő görögök és rómaiak gyűljenek egybe, hozzanak gyertyát, és énekelve könyörögjenek érte, utolsó útjára pedig úgy kísérjék, mintha magát a pápát temetnék. Ez meg is történt.
- - - -

Kedves Laci. tavalyi lakásszentelésed nem sikerült teljeskörűen, jó lenne megismételni. Bocs, elég későn kapcsolok… itt a Hamvazószerda... d.

09:12 És máris vélemények Gábor Vasárnapi Újság - feldolgozása újabb fejezetéhez, amit este tettem föl. Ez jó, Gábor fog örülni, kísérti a gondolat, hogy őt nem olvassák:

-- Hát ezért köszönet, hogy föltette! "Ez jó mulatság, férfimunka" annak, aki megcsinálta, és nagy ajándék annak, aki elolvassa. F.

-- mindig szerettem ezeket a rajzokat...valamikor nagyobbik fiam régi térképeket és könyveket gyűjtött - hál istennek hamar feladta - ...amúgy gratú a honlaphoz mindkettőjüknek... nagyon jó... nem tudom folyamatosan olvasni, de bele-bele nézegettem... történelemkönyv... E.

-- A Vasárnapi Újság-os dolog tényleg nagy tett és - feltételezem - nagy, viszont örömmel végzett munka. S.

Szívós koncentrálással nagylábujj körmeimet előírásszerűen túlnövesztettem a kritikus sarkokon, ilyenformán azok ott a továbbaikban nem okoznak gondot.

09:55 Nem tudna nekem valaki március hónapra (alkotóház) egy kötet Vasárnapi Újságot szerezni? Félek, ha van, boltban nagyon drága. Alaposabban átnézném, igen kedvet kaptam hozzá. Ha netán választék, a 70-es, 80-as évek preferáltak.

10:21 Minap defekt. Téli gumijaim amúgy is az utolsókat rúgják, ilyenformán javíttatni kár, újat venni nincs pénzem. Telefon a szervízbe: - Nyári gumira cserélek. - De Uram, most?! - Ahova én megyek, ott nagyon meleg van. - De a határon ellenőrizhetik... - Azt én el szoktam intézni... Ebben maradtunk. Fölkerült a nyári gumi, csomagtartóba a négy lecsupasztott felni, rajtalévők szemétbe. Ötezer alatt megúsztam.

1981-ben még járattuk az Élet és Irodalmat, ami ugyan nem volt se élet se irodalom Németh László szerint; dehogynem, jó volt. Könyvkritika: Móricz Virág: Tíz év, 1933-al kezdve. Apja naplóiból részletek, lánya kommentjeivel. Két kötet, azonnal megvettem. És nagyon élveztem, egy időben sokat olvastam. Pedig Móricz amúgy nem érdekel. Fantasztikus figura. Reggel, hátúszás közben jöttem rá: Ő négykerék meghajtású Land Rover-terepjáró valóban nehéz terepen, sűrű bozótban, úgy törtet irgalmatlanul külső és belső igazságai felé. És addig gyötri, amíg ki is tudja mondani. Nem ítél, ettől hátborzongató, csak jól megnézi. A Boldog embert nem (sem) olvastam. Naplójában leírja keletkezéstörténetét, hát ez az. A könyvet persze aztán elajándékoztam egy író ismerősömnek. Majd két év után szégyenkezve visszakunyoráltam. Most Kata könyvtárában.

Ott tartottam magamnál Lányfaluban [a könyv alanya], és magasabb napszámot adtam neki, mint másnak, ellenben majdnem semmi dolga nem volt, amire különben a legnagyobb hajlandósága is van. ...Lelkialkata nem teszi képessé a munkára. Ha tanult volna, író lett volna belőle... "Mihály [a testvére] a fiát elhelyezte itt egy szabónál inasnak, s isten tudja, mit sejtetett vele, hogy mint falusi gazda mit fog vele adni, hogy az most azt követeli, hogy hízlaljon neki disznót...

Mutatom ezt a boldogemberes részt. (Képfájlban, begépelni sok volna. 12:33 Paula megküldte, angyal.) Virág megjegyzései fontosak, néhol intrikusak, annó élveztem.

Figyelem, Vojnich-kiállításmegny., febr. 23., csüt. 19:30, noMade Galéria, Anker köz 2.

21:24 Móricz napló 1935. május 28. de. fél 11. Ismerve életét, adódna egy-két megjegyzés.

Elkészült a lányfalusi nagytakarítás, amiben mind szenvedélyesen résztvettünk. Mária úgy dolgozott, ahogy egy rendes polgárasszonynak kell a nagytakarításban. A ház ragyogott, az új ebédlőmennyezeten valamennyi mennyezetrepedés eltűnt, vakítóan fehér és síma, függönyök, bútorok, minden a helyén.
De a gazda nyugtalanul és boldogtalanul járkált a házban, olvasott, csodálkozott, le-leült az írógéphez, vagy elszaladt Debrecenbe, Nyíregyházára, abba a másik világba.

1935. júni. 7. Nincs olyan kis életkör, ahol elnyomó és elnyomott ne lenne. Szabad az újságíró? Meg se moccanhat. Szeretné eltörni a tollát, amikor megírta vezércikket, diktandóra. Soha még a legtávolabbról sem írhat le semmit abból, amivel telve van-

--- 2012. február 15., szerda

04:39 Tegnap Land Rovert írtam - meg kellett nézni a neten, dupla w, vagy szimpla -, de csak azért, hogy érdekesebb legyek. Pedig a helyes szó a közhelyszó, tank. Valóban. Még este beleolvastam kicsit ebbe a Móricz-naplóba. Hatalmas, amikor rosszkedvében szembenéz, szembefordul önmagával:

Lányfalu, 1933. szept. 16. Az idén úgy éltem itt Lányfalun, hogy alig egy-két pillanatra vettem észre, hogy más is lakik itt rajtunk kívül.
Egyáltalán, az utam kifele visz az emberek közül. Hova? A gyerekkorba. A pepecselő, magára maradt, infantilis semmibe.
Tegnap hajnal előtt háromkor keltem, 12-ig már kilenc órát dolgoztam. De mi ez a munka? Gyerekjáték. Játszik valaki, akinek ez nem okoz semmi lelkifurdalást.
Már csak a megszokás játszatja a gépet, nem okoz semmi izgalmat, se fejtörést, se valami lelki eseményt, amit írok.
Csak azért csinálom, mert nem tudok semmi egyebet csinálni.

Az embereket sose szerettem: anyai örökség. Játszani nem tudok, vitatkozni képtelen vagyok. Műveletlen vagyok. Életismeretem nincs... Nem ismerem a tájszólásokat, semmit alaposan meg nem tanultam... Nem kutatok, csak összeszedem, ami a legszükségesebb...

Egyetlenegy dolog van, amit még hiszek: az, hogy hiúság nélkül gondolkodom magamról. Ebben van az utolsó erőpróbám: az egyszerűségre való törekvés. Könnyű annak egyszerűnek lenni, aki üres.
Nagy és nehéz problémákhoz nem merek nyúlni. Három évvel ezelőtt még volt néhány nagy tervem: pl. az egyke. "A magyar nép halálra ítélte magát." Megírtam néhány tárcát: pillanatfelvételeket, s nem mertem kiadni, féltem a felelősségtől. Most majdnem szó szerint kapom a gondolataimat Illyés Gyula tanulmányában.
Nem is tudom, mért adják ki minden írásomat. Én az az író vagyok, aki mindig a tűzzel játszik, de sohasem rak tüzet... Bennem már minden tűz kihalt.
Öreg vagyok?... Negyven éven át tombolásban életem...

Na nézzük. Én, Váli, speciel tényleg nagyon keveset olvasok, azt viszont bedolgozom, hasznosítom. Soha(?) nem szórakozásból vettem elő könyvet, hanem tanulásiból. Hogy adnak-e ötletet, tanítanak-e, hogyan kellene (jobban) élni. Megerősítenek-e gyöngeségeimben. Meg bizony. ( Bár itt a megerősítés szó kétértelmű.)
Múltkor lelkismeretfurdulásból elővettem megint, harminc év után, a Háború és békét, és megtudtam, hogy a herceg hosszan lovagol valamilyen paripáján és közben--, baromira untam, sajnos. Bezzeg József, amikor a tevén--
Ez a netről leszedett tenger-fotó viszont győzelem. Hetek óta tartogatom - kaptam, és nem volt szívem kidobni -, hogy majd csak találok valami alkalmat, hogy elsüssem.

Bíró püspök egy katolikus konferencián: Minden okunk megvan az örömre. Halmozottan előnyös helyzetű kisebbség vagyunk. (Ezt nem a kormánytámogatás vonatkozásában értette.)

17:12 Újra hó - F/2012/034 Ezt látom (látnám) az erkélyemről.

21:57 Pillanatképek egy műajándékozás/kiállítás szervezéséből http://deske.hu/kiallitas/k48.htm Még meg sem nyílt, betettem a KIÁLLÍTÁSAIM fejezetbe. Bár ha csak kamarakiállítás is, a negyvennyolcadik önálló. Ami persze nem érdem. Csak munka. Részletek:

Kedves Dezső, mellékelem a szerződéstervezetet. Kérlek nézz rá, és a személyi adataidat töltsd is ki benne.
Üdvözlettel: Ferenc

Kedves Ferenc, a szerződéstervezet:
1. A Keresztútra vonatkozólag: nem hallgatók által megközelíthető, hanem hallgatók által használatos helyre.
2. kimaradt: A képek elhelyezési, áthelyezési joga  a mindenkori  nemtudomkicsoda jogköre.
Ezt valahol mindenképp rögzíteni kell, esetleg más iratban. Amúgy persze az egész túl van lihegve, nem baj. Azt szeretném elérni az elmúlt sok év tapasztalata alapján, hogy valaki legyen felelős érte. Közintézményekben veszett el a legtöbb munkám. A rekord: 2,8 m-es keresztutam,1971-es.[...]
d.

Kedves Dezső, jogászok csinálják, akkor be tudom íratni a dékánt! [...] illetve nem sikerült. A mindenkori egyetemi szabályzat rendelkezik a vagyontárgyak sorsáról.
F.

Úgy is jó, vagyis akkor jó, ha van valami rendje.
d.

--- 2012. február 16., csütörtök

05:45 Mail jött, ajándék. Pilinszky, rövidítve. Fontos.

A kereszténységet lehet úgy nézni, mint egy erkölcsi kódexet. Ez meghamisításának egyik leglátványosabb módja. Hogy az ember mit NEM követ el, mit NEM szabad cselekednie. A kereszténység tökéletesen más. És Krisztus tökéletesen más volt. Ő tudta, hogy az ember drámai lény, egyszerre jó és rossz. És ezt a konfliktust fantasztikus drámai küzdelemben éli meg, ami valamiképpen Krisztus szívében játszódik le.

Példabeszédek könyve 10. 14-: A bölcsek csöndben meghúzódnak tudásukkal, de a balga szája kész veszedelem... Ahol sok a beszéd, nem marad el a bűn--

A mennyország nem vonz, nem tudok elképzelni jólétet excell, magyar helyesírási szórár, üvegvágó és cigányfúró nélkül. De azt értem, hogy boldogságra vagyok szánva, és ez itt kezdődik, századunkban, a Vizivárosban.

09:04 Mohóságom ismeretében a Branyiszkói Hős cserebogár hozzám képest. Tegnap délben hirtelen ötlettel www.bookline.hu/antikvár. Akkor lendülettel azonnal a Kiskörútra, Mike és Tsa. Antikvárium, Vasárnapi Újság 1910-es évf., 12.700 HUF, félretették nekem, átvettem. És ezt most reggel hátizsákba, hogy Gábor örvendezzen vele egy hétig, ha igényli. (Én majd márciusban, békés estéken, a kecskeméti műteremben.) Beleértve a tényt, hogy egyetlen percem sem volt még, hogy magam is belenézzek.
Most megyek kereket cserélni, gumijavító. Statisztikai abszurdum. Úgy látszik, ezentúl kétnaponta.

Szia, Deske, Vasárnapi Újság-om nincs, de megvan "A hét" (szerk. Kiss József) 1890-es évfolyama 2 nagy kötetben, eredeti kötésben (Gottermayer Nándor). Vannak benne koczkatalányok is. H.

Aranyos vagy ! VÚ fan vagyok. Most a hónapok folyamán kiderült, valami elképesztő gazdag kultúrmissziót teljesített, megpróbálok 60-as 70-es évf.-ból valamit megszerezni. Arany János bácsi. Csak a mohóság, a fogdosás gyönyöre, a neten az egész jól olvashatóan faximilében rajta van, kösz! d.

10:36 Két esemény egyetlen reggelen, a későbbi defekten kívül. Az öltözőbe a nyelvészprof. avval jön be, hogy egy vadkacsával úsztam. Mellém a vízben pedig egy huszonéves kisasszonyka került. Futóvendég. Bikni. Tökéletes formák. És ráadásul mellben úszik a drága. Ösztönösen gyorsabbra vettem a tempót. Aztán szerencsére hamarosan eltűnt a XXI. század és a lubickolómednece felé.

Hogy a mellben úszik így, ide, negyven éves történet. Esztétika tanárunk egy megjegyzése a Főiskolán: a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén... hogy ez a világirodalom legszebb erotikája.

10:57 Ketten is kérték - jogos! - a meghamisítatlan Pilinszkyt. Evvel mérlegre kerülök, mutatom. Én a drámai lény-nyel nem akartam a mondanivalóMAT bonyolítani:

- A kereszténységet kétfelől lehet nézni. Lehet nézni úgy, hogy az erkölcsi kódex. Ez azonban a kereszténység meghamisításának egy leglátványosabb, legplauzibilisebb módja. Ha a kereszténységet morális vetületéből közelítem meg, akkor föltételezem, hogy az ember folyamatos lény. Tudniillik az erkölcs azt sugallja, hogy az ember fő jellemzőjeként azt fogadjuk el, mit nem követ el, mit nem szabad cselekednie. A kereszténységet így leszűkítjük egy negatív és folyamatos útra. Ez a vallás meghamisításának nagy-nagy veszélye. A vallás ellenben más, és a kereszténység tökéletesen más. És Krisztus tökéletesen más volt. Ő tudta, hogy az ember drámai lény. A jót és a rosszat úgy építi össze, mint hegy a köveket. Egyszerre jó és egyszerre rossz, és ezt a konfliktust fantasztikus drámai küzdelemben éli meg, aminek kimenetele valamiképpen Isten szívében játszódik le. Különben nem lehetne alázatos valaki. Ez a nagy különbség: a farizeusok erkölcsösek voltak, tökéletesen erkölcsösek. Jézus tökéletesen elutasítja ezt az attitűdöt. Ő ismeri az embert, tudja, hogy ez gyökerében nem lehet igaz, és hogy az ember csak mint drámai lény tud jó is lenni. Tud szeretni...

13:17 Levél egy ismeretlen úrtól, valami képbeazonosítással kapcsolatban. És hogy ő egyébként órákat el szokott beszélgetni barátjával Morandiról. Hoppá. Levelem:

Kedves S. megtisztelne, ha meglátogatna, elsősorban Morandi szigorú kivesézése okából, egy tea mellett. Úgy tudom szidni, hogy utána mindketten boldogok vagyunk. Széna tér sarok. Februárban még Pesten, aztán alkotóház. d.

Ami aztán ma csakugyan, mindkét fél teljes megelégedésére. Például, hogy M. egyszerre van nagyon alul és legfölül. Szinte megfejthetetlen, mitől csoda, hiszen szinte együgyű, nem akar érdekes lenni, stb., stb. Egyetlen kis trükkje, úgy szorítja egymás mellé-alá a tárgyakat, ahogy szakmailag tilos. Mint a Réber-illusztrációk, ahol a kerítés vonala a kislány lábában folytatódik. Szeretjük.

Ma reggel, hazafelé. Egy aljas és
nagyon szellemes plakát;
illetve a HVG új címlapja.
És volt még nagyszámú latyak, vizes járda, meg havas járda.
Nagyban a legjobbat mutatom, F/2012/039

F/2012/036,37,38,40,41.

21:37 Délután kaptam, és szép:

Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam,
és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is.
Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet,
a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat.
A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok:
s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű!
Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett.
Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot.
Más és jobb nem is történhetett velem.

Márai Sándor ”Önmagamról” c. könyvéböl

--- 2012. február 17., péntek

04:45 Végül nem én csináltam meg, barter. Pedig szokva vagyok, egész lakásunkban is ez. Elkészült Zsófilányom hét méter könyvespolca. Ez is megvan. Az életet néha még mindig egyetlen kajak-akadálytúrának (rafting) látom. Pedig nem csak az.

09:59 Mohóságom tomboló nyara. Lelkesedem, alakul a hejjzet. Kecskemétre már/még egy Vasárnapi Újság 1865-ös évfolyamot is kölcsön kaptam. Az már egy nagyon más világ. Halálosan érdekes lesz. Legalábbis bízom benne.

Kedves Váli Dezső! Márai idézet: banális, gyenge szöveg...Köszönöm külön a sós járdafotókat... P.

Deske, ellenvélemény; Márai, közel talán az öngyilkosságához, valami általánosan fontosat fogalmazott meg. Nemdebár? F.

13:03 Csak annak, aki netán babagügyögésre vágyik, kisgyerekeink első és további csipogására. Ezt csináltam délelőtt, rendbe-, és föltettem ezeket a '83-al kezdődő felvételeimet. Nekem mindenesetre egyre fontosabb. MENÜ - HANGTÁR - GYEREKEINK KORAI... Még beszélni se tud. Azóta csak nem szeret. Aztán egy karácsonyeste. Van a végén egy negyedórás Kossuth rádió-interjú is, anyácskám és fiúunokája beszélnek egymásról.
A dolog eredete, hogy egy svájci-magyar ismerősömmel 83-ban cseréltem képre? grafikára? egy walkmant, akkoriban ez még kint is újdonság volt. Aztán Szüts-csel, Sugár Gyuszi mesteremmel, Nagy Boldival sokat beszélgettem e magnó mellett. Le is vannak gépelve, itt vannak a NAPLÓIM.../ C.NAPLÓ fejezetben.
Míg Mikica síoktatása, a Svábhegyen mély hóban sétáltam a sétányon föl s alá, miközben Bartók Brácsaversenye szólt. Boldog voltam.

14:26 Deske, a mamás interjú! Behyna Magda. Legyen ezerszer áldott haló porában! Nekem nincs okom panaszra, sőt! De ha legalább pár száz ilyen anya - nagymama lenne manapság ebben az országban, talán sokkal jobb lenne a világ! I.

21:31 Nádas Péter írt egy negyenkét oldalas tanulmányt Hollán fa-rajzairól. Benne a fa mitológia-története, a néger, indián kultúrák fakultuszai, saját birtokán lévő ősfa története stb. Nekem néhol túl nehéz, túl részletezően szakszerű, vagy unalmas, akkor át is ugrottam. De a többije nagyon érdekes, szívből ajánlom a nálam műveltebb, és betűérdeklődőbb publikumnak.

...Claude Lévi-Strauss azt írja, hogy a fák és a növények közössége eltávolítja az embert a saját környezetétől, sietve betakarja lépteinek nyomát. Az erdő, ahová gyakran nehéz behatolnia, olyasmit kíván a behatolótól, amit nyersebben a hegy is megkövetel a hegymászótól. Az erdő gyorsan bezáruló látóhatára nem olyan tágas, mint a nagy hegyláncoké, s egy kicsinyített világot ölel fel, amely épp oly teljesen körülkeríti, mint ahogy a sivatagi tágasság elnyeli. Füvek, virágok, gombák és rovarok világa szabadon éli független életét, és csak akkor fogadnak be maguk közé, ha türelmesek és alázatosak vagyunk. Néhányszor tíz méter erdő elegendő, hogy megszűnjön a külvilág, az egyik mindenség átadja helyét a másiknak, amely kevésbé tetszetős a szemnek, de amelyben a hallás és szaglás, a lélekhez közelebb álló érzékek is kielégülnek. Olyan jótétemények, amiket már eltűntnek hittünk, itt újjáélednek: a csend, az üdeség és a béke. A növényvilághoz fűződő meghitt barátság azzal jutalmaz bennünket, amit a tenger megtagad, s amiért a hegység oly drága árat kér. S így tovább, mindarról, ami a tupi-kavahibok őrületes faóriásainak aljnövényzetében történik a terepmunkát ...
a teljes szöveg

--- 2012. február 18., szombat

08:59 Savanyú reggel. Nem válik dicsőségemre.
Már a hajnali imában haragommal kellett küszködnöm.
Aztán az uszoda. Mi pontosan ismerjük egymás mozgását. Ez persze futóvendég volt, ha ugyan..., futásról ne essék szó,, kb. 65.
- Figyeljen másokra is!
- Hozzáértem magához?
- A fejemet lespriccelte.
- Olvasson Senecát.

Érdekes, a küszködik nyilván a küzdeniből lett, mégis sz-szel írják, biztonság kedvéért megnéztem. Mi lehet az oka.

Dezső bácsi, hátha érdekli magát! Ha nem viszik el az árverésen, utána olcsóbban is megkérhető. Talán.
tétel 201: Vasárnapi Ujság. 1882. 29. évfolyam. 1-53. szám. Szerk. Nagy Miklós.
Teljes, hiánytalan!
Bp. 1882, Franklin. 2 lev., 860 l. Számos szövegközti és egész oldalas képpel, reklámmal illusztrálva. Korabeli vászonkötésben.
kikiáltási ár: 18 000 HUF.
Az aukció időpontja: 2012.02.24. péntek 17:00
aukció helyszíne:a Budapesti Ügyvédi Kamarában (1055 Bp. Szalay u. 7.)

Z.

Szia Deske! Ha megszerzed az 1882-es évfolyamot, a lap mindhárom szelete birtokodban, illetve ismeretedben lesz: 1865, 1882 és 1910.
137 éve,  Rómer így fejezett be egy tudományos dolgozatot, amely a jánosi templom felújításáról szól:
1875. 13…Emelkedjél Isten háza, nemzetünk ősrégi emléke, elhagyatottságodból, régi díszedben és épségedben, és őriztessél a század lelkes fiai által úgy, hogy többé ilyen szégyenítő sorsra ne is juthass! hadd táplálhassam azon édes reményt, hogy eddig is nem hiában fáradoztam, hogy szavaim minden magyar szívben meleg visszhangra találnak !
Rómer Flóris Ferencz jánosi-i apát.
Mit szólna Rómer a hiánycél, mentőcsomag, adósság-küszöb és hasonló szörnyűségekhez? Jó hétvégét, most már nézz bele a VÚ-ba.:
Gábor

Kösz, nem szerzem meg, de vágyom rá. Az se kutya. Amúgy búmat festőszerbe fojtom, belekezdtem az A/10/06-ba. Kilencven centis, Az lesz a címe, hogy VASÁRNAPI UJSÁGTALAN MŰTEREM. Akkoriban még rövid u-val írták.
d.

12:17 Nem akar összeállni a rohadék.
Februárban nem lehet képet kezdeni.
Bár süt a nap.

14:25 Itt tartok. Most meg van úszva a helyzet.
Plusz-minusz nulla, békés egymásmellett élés.
Kérdéses, hogy ez most mire jó.
Valahova valami kis narancs.
Alvás után.

14:32 Deske, ez hasonulás. A küzködés z-je hasonul, az utána álló zöngétlen miatt a szintén zöngétlen sz-re változik. Ugyanígy pl. a lélekzés esetén a z-hez idomul a k és zöngés párjává lesz (g). A magyarban mindkét irányban létrejön a hasonulás a könnyebb ejtés miatt. Az írásmód pedig annak egyik fajtája: a kiejtés szerinti. Üdv.: C.

14.37 Eredetileg küzdködik volt, de a magyar három mássalhangzót el nem visel - csak nehezen és ritkán - egymás mellett. Küzdödik nem lehetett, mert a -kodik, -kedik, -ködik gyakorító képző eltűnt volna, nem beszélve arról, hogy értelmetlen is lenne... I.

21:59 Most lett idő, átlapoztam egy kötet Vasárnapi Újságot. Tévedtem, ezt a poharat én nem bírom kiinni. Ebben a tenger, jézusmária. Ez Gábornak való, aki hónapokig... Még egy kötetet megszerezni? Isten ments. De megkaptam a jelenség számomra lényegét; a zamatát. Amúgy meg a 67 évfolyam a neten. (Többen figyelmeztettek is, köszönöm. Fél éve abból dolgozom. Én ugyan csak a képek leszedését-, Gábor honlapjára.)

2. Húsz eltékozolt év után észbevettem, hazafelé a Duna-parti parkon át is lehet. Micsoda látvány. Nyáron őserdő. Szobor szobor hátán. Keresztül a bekerített játszótéren. Aztán a Duna, a híd, ködben a parlament. A újracsempézett aluljáró. Házunk előtt még a középkori városfal is. Hosszú történet. Minden nap.

Vasárnap délelőtt: Hármashatárhegy, ezúttal egyedül. Egy öreg ház a hegyoldalban. F/2012/043 és a téli színei, a hideg- és melegbarnák. F/2012/042 . Utána újra a Nemes Marcell-gyűjtemény a Szépművészetiben, ezúttal már csak a kedvencek. Pld. jó az a Mányoki Rákóczy portré is, bizony. És a mindenkit lekőröző ember, Derkovits, a Vasút előtt.

20:21 Vasárnap délután a kölcsönkapott
Vasárnapi Újság böngészése. 1865.
Holnap adom vissza.
Képaláírások:

1. Halálbüntetés: A gyilkos büntetése Chinában
2. Az északamerikai elnök lakása a "fehér ház" Washingtonban

Lefekvés előtt szakszerűen, háziasszony módra, megettem a déli krumplimaradékot, hogy el tudjam az edényt mosogatni. A tányérokkal nem volt ilyen baj.

--- 2012. február 20., hétfő

Zuhany alatt a nyelvészprofesszorral. Tehát: MEGBOCSÁTANI és MEGBOCSÁJTANI, egyenrangú alternatívák. De azt még mindig nem tudom, miért a két változat. Kiment öltözni.

Az elhálás megvolt, mi legyen a '910-es Vasárnapi Újsággal. Ráadásul kiderült, ez a kötet csak az első félév, gyerekesen irtózom minden félbemaradtságtól. Délelőtt vissza a kiskörúti antikváriumba:
- Ez sajna nem az a könyv, aminek én megvettem. Annak a fele.
- Visszaadjuk a pénzt, vagy próbálja meg levásárolni.
És levásároltam, olyan értelemben, hogy a százforintos ládából egy Kakukk Marci. Sose olvastam tőle semmit, most végre elém került, Zelk oly végtelen becsüléssel és szeretettel beszél-, és versel Tersánszkyról -, régi kíváncsiságom. 11.900 forintot visszakaptam.
Otthon kiderült, azért ilyen olcsó, mert ez is csak első kötet. Kvittek vagyunk.

Hirtelen kellett csinálni egy életrajzot, - Deske, rövid, frappáns kellene -
tennék már falra képeim mellé, Piliscsabán.
Hát egy negyedszázados geget küldtem,
csak a számok nőttek közben.
Az eredeti, a '87-es kiállítás szövege később a C. NAPLÓ kötet hátára is rákerült.

Amikor Kalkuttai Teréz anya nővérei panaszkodni kezdtek, hogy a sok imádság mellett kevés idő marad a betegek gondozására, ezt felelte. "Mától megkétszerezzük a szentségimádás idejét, hogy több időnk legyen a szegényekre!" Így is lett.

--- 2012. február 21., kedd

Deske, már nem egyformán használt a két változat. Korábbi a bocsájt: bocsájtsd meg vétkeinket, de rövidült és általánossá ez utóbbi vált. Útjára bocsát, elbocsátották. Gy.

06:15 A ferences zsolozsmáskönyből, (február 19-re).

- Ugyan mit keresel testvérem a világban, mikor te magad nagyobb vagy a világnál? -
- Attól rettegsz, hogy böjtben megviselt tagjaid megkóstolják a puszta földet? De hiszen az Úr fekszik ott veled együtt. -
- Ó, magányosság, tebenned teremnek azok a kövek, amelyekben a Jelenések könyvében a nagy király városa épül! -
- Az emberfiának nincs hová fejét lehajtania; te kibővíted tornácodat és méregeted szobáid tágasságát. -
Szt. Jeromos presbiter (+389) a remeteség dícséretéről

A professzorasszonnyal tűnődtünk reggel a medence sarkában, ez melyik Jeromos, hogy presbiter. Megnéztem, google: Szent Jeromos presbiter. Hát az igazi, a bibliafordító. Amit alant róla: Jacobus de Voraigne: Legenda aurea. Számomra informtívabb, mint az Európai Tanács esedékes ülése.

Egyszer estefelé Jeromos leült a testvérekkel, hogy meghallgassa a szent olvasmányt, s váratlanul egy sántikáló oroszlán jött be a kolostorba. Ezt látván a többi testvérek elfutottak, míg Jeromos úgy fogadta az állatot, mint valami vendéget. Jeromos, akinek az oroszlán megmutatta sebesült lábát, összehívta a testvéreket, és meghagyta nekik, hogy mossák ki, és alaposan vizsgálják meg az állat sebét. Ezt megtéve észrevették, hogy az oroszlán talpát tövisek sértették fel; a szorgos ápolás következtében az oroszlán megerősödött, és minden vadságát levetkőzve, mint háziállat lakott közöttük. Ekkor Jeromos látta, hogy nem annyira a lába meggyógyítására, mint inkább az ő hasznukra küldte az Úr az oroszlánt. A testvérek tanácsára azt a feladatot bízta rá, hogy a szamarat, amit azért tartottak, hogy a tűzifát hordja az erdőből, az oroszlán vezesse a legelőre, és odavezetve, ott őrizze. Így is lett. Miután az oroszlánra bízták a szamarat, a legelőre menet állandó útitársa, és amikor a mezőn legelészett, legbiztosabb oltalmazója volt, akár egy szorgos pásztor. Majd pedig, hogy ő is ehessen, és a szamár is elvégezhesse mindennapi munkáját, szokott időben mindig hazaballagott vele.

Egy alkalommal, amíg a szamár legelészett, az oroszlán mély álomba merült. Kalmárok jöttek arra tevéikkel, akik látták, hogy egyedül van a szamár, s azon nyomban elrabolták, Mikor az oroszlán felébredt, és nem találta társát, ordítva rohant fel-alá, de mivel így sem akadt rá, szomorúan ment a kolostor kapujához, de szégyenében nem mert a szokásos módon bemenni. A testvérek, mikor látták, hogy a szokottnál később, s a szamár nélkül érkezett, azt gondolták, hogy az éhségtől űzve falta fel, és nem akarták odaadni neki szokott ételét, mondván: „Eredj és edd meg a szegény szamár maradékát, amit meghagytál magadnak, avval töltsd meg a bendődet.” Nem voltak egészen bizonyosak abban, hogy elkövette-e ezt a gonoszságot, és kimentek a legelőre, hátha találnak valami bizonyítékot, de semmit sem leltek. Jelentették a dolgot Jeromosnak. Parancsára a szamár munkáját az oroszlánra rótták, és az ő hátára rakták a kivágott fát. Az oroszlán ezt türelemmel viselte, majd egy napon, munkája végeztével kiment a mezőre, fel-alá futkosva meg akarta tudni, hogy mi történt a társával. És íme: messziről észrevette, hogy kereskedők közeledtek megrakott tevékkel, és egy szamár baktat előttük. Az volt ugyanis errefelé a szokás, hogy valahányszor hosszabb útra indulnak a tevékkel, legelöl egy szamár megy, nyakában egy kötéllel, hogy a tevék egy sorban haladjanak. Mikor az oroszlán felismerte a szamarat, hatalmas ordítással rájuk vetette magát, és valamennyiüket megfutamította. Szörnyen ordítva farkával a földet csapkodta, és a megrémült tevéket arra kényszerítette, hogy előre menjenek málhájukkal együtt a kolostorhoz.

Amikor ezt a testvérek meglátták, és hírül adták Jeromosnak, ő azt mondta: „Drága testvérek, mossátok meg vendégeink lábát, adjatok nekik enni és várjátok meg az Úr akaratát.” Ekkor az oroszlán, ahogy ezelőtt szokott, vidáman futkosni kezdett a kolostorban, és minden egyes barátnak nyomába eredt és farkát csóválva mintegy bocsánatot kért bűnéért, amelyet pedig el sem követett. Jeromos a jövendőt látva, így szólt a testvérekhez: „Menjetek, testvéreim, készítsétek elő, amire szüksége lesz érkező vendégeinknek.” Még be sem fejezte szavait, amikor egy hírnök jött oda, jelentve, hogy vendégek állnak a kapu előtt, akik az apátot szeretnék látni. Mikor odament hozzájuk, azok nyomban a lába elé borultak bocsánatot kérve vétkükért. Jeromos jóindulatúan fölsegítette őket, és meghagyta, hogy vegyék magukhoz, ami az övéké, és ne bitorolják

13:04 Fiam múltkortájt mailben köszönte, hogy megtanulta tőlem, szerszámot is lehet kidobni. De építeni se kutya. Uszodában jutott eszembe, hogy a körülményes patikamérlegelés helyett az alapozó porokat egyszerűbb űrmértékkel. Befőttesüveg oldalára skála, némi mérlegelés, majd töltögetés.
És kész a lista:

bőrenyv, golyóbis:
  05 dk = 1,4 cm
  10 dk = 2,4 cm
  15 dk = 4,0 cm
bőrenyv, pálcikás....
zselatin...
hegyikréta...
súlypát...

És ezáltal búcsú a házilagos súlyoktól is.
Pedig milyen aranyosak. Ez itt az ötdekás.

18:11 Megjöttem. Hárman voltak szolgálatban. Sorszám, sorra kerültem. Az idősebb patikusnő először segélykérően nézett jobbra-balra, aztán kissé fürkészőn, aggódva rám. Egyenletesen lélegeztem, szemem se rebbent, álltam a tekintetét. Akkor lassan megnyugodott, és átvéve a dobozt, meg az üres befőttesüveget, hátrament a laborba, és kimért nekem 50 gramm szemescsavart. Mégiscsak jó lesz ez biztonságiból, a későbbiekre. Azért kell szemescsavar, mert azt spárgával.

--- 2012. február 22., szerda

08:47 Reggel négykor végre eszembe jutott a megoldás. Föl kell tenni figyelmeztetőnek a fekete főoldalra. Aztán hatig meg is csináltam. Probléma. Mi van, ha halálom után a Cég megunja fizetni az évi 5000 HUF honlap-regisztrációt. (Avval tudtam csak bejutni hozzájuk, hogy kifizettem előre tíz évet.) Szóval, akkor a honlap megszűnik. Ami elsősorban az opuszjegyzék miatt baj. De hiszen az egész ott van az OSZK szerverén is. Azt már soha senki nem meri letörölni. És több hónapi fáradozással és igazgatói engedéllyel megcsinálták ehhez a belépés lehetőséget is: OSZK.HU/DESKE. Minden éjjel 02h frissítik az anyagot. De ha a belépés lehetőségéről senki nem tud. Hát meg kell mondani. Égjen bele a tudatukba nekik.
Először középre zártam. Nagyon ronda volt.
? fontoskodok - fontosságtudat
? nevetéges vagyok - igen, egy kicsit
? ítélet - nincs / Déry Tibor

Tegnap a pincefolyosóról fölhoztam egy odatámasztott farostlemezt. Pontosítsunk: bizonyos fokig elloptam. 180 x 120 cm., szekrényhátfal. Két egyformán vonzó felhasználási lehetség adódik; a tartalékágy fenekét lecserélni, vagy lealapozom és akkor kép lesz. Ez utóbbi viszont bizonytalan eredménnyel. Illetve dehogy, egy ekkora lemezt addig fogok gyötörni, ha már megvan--

09:40 Evvel a tegnapi mérődény-készítéssel alkalmanként negyed órákat is meg fogok takarítani. E tekintetben a rekordom 1983-ból, amikor a műtermet sötétkamra-lehetőséggé kellett átalakítani. Az oldalablakok közé takarólemezt vágtam. De ha ezt nem közé, hanem belülről, néhány riglivel, két perccel gyorsabb. Nyolc munkaóra volt megcsinálni.
Hibátlanul működött húsz évig.
A nagyablak elé pedig egy mozdulattal a klott-vászon fekete fóliával összesteppelt földig érő függönyt kellett csak húzni.
Feketekamrának (negatívkezeléshez) pedig a fürdőszobát csináltam meg, hasonlóan.

14:43 NEM KAPOM MEG A MAILEKET.
MOST VETTEM ÉSZRE.
TALÁN TEGNAP ÓTA?

18:24 MEGCSINÁLTÁK.

--- 2013. február 23., csütörtök

Tegnap a piliscsabai katolikus egyetemen a kis kiállításom megnyitója Makovecz Elvarázsolt Kastélyában. A drága Jelenits atyát szervezték mellém, ő beszélt. Negyven éve szeretem, egy esküvői vacsorán ismertem meg. Vagy négyévenként beszélgetünk. Most egy Pilinszky-verssel kezdte, a felvételről az első szó lemaradt: ELALÉLOK... Nem is feeltétlen a mit, hanem hogy Ő mondja. A végén öt percet akadozva én is, váratlanul fölkértek, erre nem készültem. Össz. 15 perc.
Az utolsó fotón a kiállítás megálmodója, Hörcher Feri is, a képeket fogadó Esztétikus Tanszék vezetője.

F/2012/044	F/2012/045	F/2012/046	F/2012/047
F/2012/048	F/2012/049	F/2012/050	F/2012/051

Ezeket ajándékoztam nekik,
amik most itt, a kiállításon,
egy kép, meg a grafika sorozat,
ami a filozófia - esztétika - műv.történet tanszék közös folyosójára kerül majd.
Ugyanaz a jövő vár rá, mint a húsz éve a kecskeméti piar. gimnázium kollégiumának lépcsőfalára rakott képeimmel,
senki nem nézi meg, de az évek során beég.

A kiállítás - képajándékozás
háttéranyaggal együtt
a KIÁLLITÁSAIM fejezetben.

15:57 Barátnői tájékozódólevél, holnapi látogatása előtt; már ne érkezzen üres kézzel:

palacsintára is vonatkozik a böjt? K.

csak a túrósra d.

--- 2013. február 24., péntek

04:15 Vannak a sötétzakós nemzetközi férfiak; nekik az a munkaruha. Meg vannak itt emberek, akik közben gyártják a szerszámokat, a dolgokat, élnek. Vannak, akik képeket festenek. Gyengébb, közepes, jó, sőt, igazán jó képeket.
És van a Vojnich.
Tegnap, a megnyitóján, a galéria végében kis maszat vásznat nézegettem, közepén kád, fekete vízzel. Próbáltam ezt is lefotózni, de hát az üveg. Mellém lépett a kicsit másnapos szagú öregúr, Rembrandt. Nem köszönt vissza. Hosszan, hosszan álldogált ott, vakarta a fejét. Majd hátralépett, bólogatott és csettintett.
Nem tréfa.
Nem vigasz, hogy két? három? éve, Bartók 32-kiállítása nem volt jó. És hogy pulóverje alól kilógott az inge, mint most minden nőnek.

Honlapján majd lesznek rendes fotók is.

noMade Galéria, Anker köz 2, március 4-ig, hétfő-péntek 13-18h.

08:18 Minden évben várom. A nagyböjti zsolozsma reggeli himnuszában: Adtál üdvünkre szent időt, / adj hát bűnbánó szívet is- Fontos gondolat. De ki ne ismerné fel ebben az incselkedő humort, a játékosságot is?!

09:04 Levél jött, hogy átkeretezné képemet.

Kedves T.!
Először a száraz tények:
1. A szerzői keret szerzői jogvédelem alatt. A Klee múzeumban, 1970-ben, mutattak nekem ilyeneket, amikhez nem szabadott hozzányúlni.
2. a képeimhez (ehhez is) gondosan hozzápróbálom és színezem a kereteimet.
3. a New York-i Modern Art mindent képet vékony bükkfarámába tett át. (Nem értek vele egyet, nem is volt jó. De) ők így.

És akkor beúszik az élet:
1. Ami gazdagabb és olykor bölcsebb, mint a rend.
2. Létezhet olyan enteriőr, ahol az én széles keretem pld. tönkrevágja a környezetét.
Ennek szellemében döntsön nyugodtan, szabadon.
d.

09:17 Honlapom ó, ó, 22 gigbájt lett. Kérnem kellett tárhelybővítést, pofátlanul 28-at kértem (nekem ingyen adják, egyébként). Harmincat kaptam.

10:32 Kedves Váli Dezső! Egy kérdés: minden ízlés dolga, vagy vannak objektív mércék, értékek..., amelyeket észrevenni ildomos? Vojnich nem rendít meg. Csak körülírni tudom: a lépcsőt nem látni szeretném, hanem érezni. Remélem, mond valamit. Üdvözli. E.

Kedves E., kutyaküllemre vonatkozóan: vannak jellemzők, amiket csak a profik és a kutyakiállítás-zsűrorok tudnak viszonylag egyöntetű pontosan megítélni. Ha a nagyközönség nem is látja, ezek az igazságok érvényesek. Én a dolgot így látom. d.

Ha antikváriumba tévedek. Szemem ösztönösen az szépirodalom-polcon kutakodik,
van-e véletlen József és testvérei. Nem venném meg, megvan.
Egy meg a Katánál, aztán Kékkúton, és egy állandóra a kocsiban.

20:11 Postán érkezett, szíves invitálás Hollán Sándortól
márciusi Musée Fabre-beli kiállítására,
de inkább a hátoldali műteremfotója örömös nálam.
(a kép erősen nagyítható, négy nyíl a bal fölső sarkában, ha följött)

--- 2013. február 25., szombat

Szia Deske!
Ehhez a rajzhoz mit szólsz?
L.

 

(Az utolsó szöveg kb.:
Bocs, elvétettem egyet ? Nincs baj?)

Köszi szépen, ez jó,
nagyon pontos.
És milyen csöndes.
Tulajdonképpen ugyanazt mondja,
mint az én ölelő Krisztusom,
(a "keresztet" én formáltam ilyenre),
aki előtt reggel 5:45-től imádkozom.
szia. d.

--- 2012. február 26., vasárnap

02:35 A Vojnich-megnyitó előtt, hatkor a Kiscelli Múzeumban Sugár Jánoska kiállítása, de hát nem akartam, és nem lehet egy napon említeni őket. János édesapja mesterem, szívbéli barátom volt, olajképes.
Fia most: kétméteres papundekli sziklatömb a templomtér közepén, talán egy fejhez hasonlít; alatta a földön egy utcakereszteződés légifotója. A megnyitóbeszédet se vártam meg, mondták, angolul lesz. Aki a fotómat megnézi, látta a kiállítást.

02:51 Délelőtt kirándulás volt, föl a Kevély-nyeregre, szép vidék, jó volt; jól kifárasztott. Mentségül, ugye, hogy előtte már egy kilométer kocogás meg úszás. Délután aztán nagy-nagy izgalmakkal - mert még nagyon kezdő - újabb alapozót főz, öt négyzetméterre. Ijedtemben utolsó pillanatban még negyedkiló hegyikréta bele, aztán hűlés után az egészet föl a pincéből való immár három szekrényhátfalra. Közben folyamatosan írtam a gépbe a recept-, és adagmódosításokat a hálás utókor (magam) számára. A lemezek előállnak majd április harmadikán, amikor újra Pesten--
És evvel feltűnés nélkül és véglegesen hadrendbe állt az új műhelyszoba. Hihetetlen kosz, pontosabban fűrészpor és alapozócsiszolat, és erős - most éppen - enyvszag. Ugyanez volt 40 évig a műteremben, csak ott naponta lenulláztam. Sose vágytam második szobára; - kényelmes. Déry írja, szegény akartam maradni, az se sikerült. F/2102/057

Este még Gábor új fejezete - Vasárnapi Újság -, honlapjára. 17 ábra leszedése a Széchényi Könyvtár szerveréről, majd korrektre adjusztálása. Aztán beilleszteni a szövegbe. Gyorsabban megy, mióta kitaláltam, hogy a képazonosítások kódszámmal. Keresőbe csak annyi, hol az xx13.
Itt botlottam bele a műfajhatárba. Ugyanis a keresőbe igazából csak annyit írok, hogy keresse a következő xx-et, de az valahogy...

21:57 Gábornak most beszkenneltem festményét, a maga korrekt dokumentarista stílusában leképezve Halászi-falubeli műterme; papír, toll, akvarell, 16,8x24 cm., datálva:1950. május 7. In: "Rajzfüzet, Berszán Gábor ált. VII. oszt. tanuló (1948-49)" Értékmegjelölés nélkül.
(a bal fölső sarki nyilakkal tovább nagyítható a látvány)

11:21 Ez speciel nekem most nem jön jól, cipekedés, kocsirakodás, utazás - de gyönyörű. F/2012/058
 

12:16 Őszintén meg kell mondani, a pótmikrocsavarhúzókészletnek a pótszemüvegek, pótceruzák és pótmindenkulcsok mellett volt a helye a rekeszes fiókban. De léte kérdésessé vált, merthogy fiam szerint szerintem szerszámot is lehet kidobni. Ki is dobott négy kalapácsot. Hanem azért lélektanilag mégiscsak. Viszont a profi szerszámosládám nyolcezerért, anyácskámhoz annó avval jártam, hátha kell. Az most is jön velem Kecskemétre. És ha abba tenném? Lesz, ami lesz.

Reggel Gáborral uszodából a parkon át. Hívjanak Eleonórának, ha ezek nem a mingyár-tavasz fényei. F/2012/059