Ez interjú kapcsán elgondolkoztam az én közéleti-, pontosabban kulturális szerepemről. Merthogy az igen-igen szűk körű. S erre a válasz, hogy mozdonyvezető-oktatóból is kevés van. És kis hatókörű. Első lépésben.

Illyés az Ozorai példában is effélén tűnődik el.

21:49
Ez viszont csodálatosan beválik, hogy munka közben randomban Zelk - Illyés - Pilinszky - Weöres - Várady - Rakovszky - Ady - József Attila... bár e két utóbbi nem a saját hangján -

2016. március 9., szerda, Kecskemét

07:20
(Félbeteg, uszodátlan reggel)

A katolikus liturgia a zsidó liturgia folytatása és beteljesítése, s mint ilyen szántszándékkal antieksztatikus. Az értelmünkön keresztül akar megszólítani, nem pedig az érzelmeinkre akar hatni... A keresztény liturgiától teljesen idegen az élményközpontúság.
Barsi Balázs: 13 kérdés a liturgiáról.

07:54
Ilyen, mint most, évekig nem volt, hála Istennek, visszahatóan. Még nem tudom, miből fogom ezt a 160 ezer forint Kecskemétet kifizetni..

09:38
Esterházy beszél a Salzburgi Ünnepi Játékokra rendelt készülő oratóriumukról.
http://nol.hu/kultura/hozsanna-neked-modernitas-1605285

10:27
Eszembe ötlött valami.
Mi lenne, ha ezt a mai A/2016/15-öst
nem tenném tönkre délig.
De akkor micsinálok ebédig.

Persze soványka.
De hát én is az vagyok.

A farost közepén vízszintesen
végig egy anyaghiba, vájat,
azt mindesetre megoldottam.

13:23
A kert távolabbi pontjáról a Ház, ahogy én futás közben. Bár ma ez kimarad. F/2016/040

2016. március 10., csütörtök, Kecskemét

10:31
Két Braque-kép-nézés közti időt kitölteni valahogy.
Majd eljön, az is.

11:04
Nem tetszik a Fotómúzeum logója, megjelenése.
Próbálkoztam, hogy valami ilyesmi,
bár az én terveimet minden profi grafikus megmosolyogja.
Vagy csak legyint egyet.
G/2016/03

12:28
Ez egy szék a műteremben.
Illetve annak csak a fele.
A/2016/17

18:52
Térdemen és tableten Rejtő légiós könyv,
közben habzsolom a győri háztartási kekszet.
A végén már számolatlanul.
Minden oldalon meghalnak valakik.

Számomra fordulatos igazán a történet, mert mivel neveket nem bírok megjegyezni - már a vége felé tartok - még most sem tudom, ki a hős, és ki az áruló, kinek a leszúrásán kell búsulnom, netán örvendeznem.

Visszarettent az elébe táruló vérfürdőtől, testek borították az udvart. Ráordított Kolseffre: - Magyarázzon el mindet, maga disznó! És hogy jön ahhoz, hogy megzabálja az én parizeremet?!
Kolseff levágott neki is egy darabot, és hosszabb elbeszélésbe fogott. Lent néha megszólalt valamelyik gépfegyver...
Bu Malemnél véres fejjel menekültek a caid (mi az?) emberei, és Tigmart felől az üteg megsemmisítette a visszavonulókat.

2016. március 11., péntek, Kecskemét

06:38
Kedélyem alacsonyan szárnyal. Ilyenekkel múlatjuk magunkat:

- Deske, a hibás Firefoxodat ma nézem innét Pestről TeamViewerrel valamikor. Ha van valami tipped arra vonatkozólag, miért kerül az egész konzervgomba szignifikánsan többe, mint a szeletelt, örömmel várom. A választ elfogadom racionális, irracionális, ezoterikus, transzcendens, gazdaságtudományi, szociológiai, emelkedett, vulgáris, teológiai vagy materiális nézőpontból is. F.

- Megmondom, ha előbb te megmondod, hogy lehet, hogy tegnap P. Howardot olvastomban számolatlanul (kb. 17) habzsoltam a Győri Háztartási Kekszet, és aznap 30 dekát fogytam. Viszont a Vasárnapi Újság (1854-1921) - 57 ezer oldal - elfér két ujjpercnyi pendrive-omon. d.

- ahhoz sokszor és rendszeresen kell habzsolni, hogy egyáltalán valami. Bár a háztartási... F.

- háztartásbeli (bár nem takarít) d.

- házastársi keksz? Értem... F.

09:28
Le a kertbe, újabb három lemezt megcsiszolni.

09:50
Leírom mégegyszer, hogy megtanuljam; olyan pontos; Esterházy:

Írás közben derül ki, hogy mi az amit írok, mert valaminek a szabályaihoz kell alkalmazkodnom, ami éppen születik. Nincsenek meg előre a dolgok.

2016. március 12., szombat, Kecskemét

10:34
Elétettem egy H betűt.

18:26
Kipróbálom ezt is, ha már. Beolvastam éppen ötven éve írt versemet, a Százötös lap. Az volt 1966-ban a C. naplómban az oldalszáma.

21:32
Hamár! Hamár! (Várady Szabolcs) Olvasom be, a többit is.
Elkezdtem:
menü: 12. KÖNYVEIM - VERSNAPLÓ -VERSNAPLÓ hangoskönyv

És egy ronda hibát találtam a könyvben, úgy látszik, átgépelték a kapott szöveget. Hogy el ne felejtődjék, a 9. oldal utolsó sorát szépen kérem most azonnal kijavítani, emígyen:
de itt hagyom még, az asztalomon
Nagy különbség. Az előző versszak még szólítás, szólongatás, tegezés. De az utolsó szakasz, ez a két sor már elfordulás, monológ. Hangzása is rossz: a hagylak igencsak dinamikus, lüktető. A hagyom szó fáradt, távolodó, búcsúzó. És nagyon kell oda az a két nyugodt-lasssító ó-betű a végére. Talán még az itt helyett is lehetett volna ott-ot írni. Bár így van egy íve.

2016. március 13., vasárnap, Kecskemét

09:44
Lesz miről írni, csak nincs időm, pedig négytől csinálom; most Katáért a pályaudvarra. Az első Barsi Balázs tézise, hogy Krisztus eljött volna közénk ősbűn nélkül is. A másik P. Szűcs elemzése El Kazovszkij (Lenocska) életműről, kiállítása kapcsán.

14:47
Jelenség volt Kazó. Ámultam óriási öntörvényű szellemi építményén, halványan irigyeltem is ezért, de nem foglalkoztatott, ahogyan Brazília is egy hatalmas dolog, és azt sem használom. Művészete, gondolkodása tőlem távoli. Nagyszabású küzdelem nagyszabású életműve. Most P. Szűcs nagyon világosan segített értelmezni, például hogy nem festményei minősége felől érdemes őt megközelíteni, amint én eddig. És igaza van.

Azért ne firtassuk a minőséget, mert Kazovszkij nem attól jó, hogy festőnek, grafikusnak, installátornak  volt jó, mert külön-külön bizony nem volt olyan jó, és erre érzett rá módszerével Rényi.  „Nyomhagyás, csakis ez érdekel. A művészetben is, nem akarok berendezkedni, csak nyomot hagyni. Ideiglenes lét ideiglenes nyoma – ez az emberi maximumom.” – írta a művész valamelyik följegyzésében, és ez is
a teljes cikk

18:47
Barsi atya a megtestesülésről.
Boldog Duns Scotus János (1266-1308) érvelésére hivatkozik: Isten számára a legfőbb érték Fia, minden ennek a célnak van alárendelve. Tehát a teremtés és az emberi történelem legfőbb célja az, hogy a Fiú megjelenjen benne.
Schütz Antal. "Benne teremtetett minden" (Kol. 1,16), vagyis a teremtésnek nem résztvevője, hanem célja. A létezésnek nincs értelme Krisztus nélkül. Isten öröktől fogva elhatározta, hogy elküldi Fiát, a bűnbeeséstől függetlenül. Egyébként sem lehetséges, hogy Isten válaszként tegyen valamit, ember által befolyásolva.

23:01
- Szia, Deske! Ez nem (csak) Barsi Balázs tézise. „Ő első eljövetelekor magát megalázva testet öltött, teljesítette a kezdettől fogva neki rendelt küldetést, és megnyitotta számunkra az örök üdvösség útját"; tehát "kezdettől fogva", azaz nemcsak a bűnbeesés óta. (Csodaszép szöveg.) üdv: A.
- Persze, igaz, én is így, kösz! d.

2016. március 14., hétfő, Kecskemét

05:48
Ilyen penitenciát se kaptam még, amihez stopper kell, és milyen bölcs, pedig fiatal (ámbár némileg testes) atyától. Hogy egy Miatyánk és egy Üdvözlégy, de közte legyen öt perc, s addig gondolkozzam el azon, hogy... Zseniális. Az már más kérdés, hogy a karórám a tea miatt három percre van beállítva, tehát ez hat perc lett, ez nem lehet kizáró ok. A harmadik kérdés, hogy az adott téma sokszorosan átgondolva, erről nem lévén új gondolat-, de kényszeresen is, mindennek (fejben) megfogalmazásával voltam elfoglalva. (Ilyet imaórában megengedett közzé tenni.)
Érvényes-e a penitenciám? Igen, mert a szándék elég. Ha a második percben meghalok, is érvényes lenne.

10:43
Pilinszky? Egyszerűen: bátrabb, mint én.
Bátrabb továbblépni. Továbbgondolni.

Elkezdtem.
A/2016/20























12:02
Reggel uszodából hazafelé vezetve - még súrolófény -
nem láttam az előttem-utat, úgy fénylett.
Nem általánosságban, hanem
konkrétan és egyáltalán nem láttam.
Új szemem eddig tapasztalt egyetlen hátránya.
Csakugyan veszély.
Úgyhogy most sürgősséggel a
tegnap ünnepi piacon látott pótszemüvegmicsoda, 2200 HUF,
félszegen lealkudva 2500-ról. Szerencsére műanyag,
itthon nagyollóval méretre lehetett vágni.
Sarkait kicsit lesmirglizni.

Az árus szerint víztükör mellett kiváló,
mert polár, vagy polarizál, vagy polarizált,
--ezt elfelejtettem.

12:49
Ha már. Ha már. Visszahallgatva verseimet, kiderült, hogy egyáltalán nem tudok szavalni. Persze nem is kell. De megkeresni ebben a feladatban magamat; kifejezni hanggal, mit is akartam mondani fejjel; reális feladat. (Megint egy) új játék. A T.I. gyorsúszással úgyis lassan végeztem. Már tudom.

13:53.
Megvolt az ebéd, most ez jutott eszembe. Elő a VERSTÁR-amból, egy új mező, Szabó T. Annácska gyönyörűsége. Megkönnyeztem. Persze, lehet, ő is fölolvasta már.
Azt írja: érzetem, hogy most ez az életem, így is olvastam. De netán félregépelés a neten, és éreztem...?

18:54
Délután beolvastam a VERSNAPLÓ másik felétis. Itt lesz: 12. KÖNYVEIM -- VERSNAPLÓ-hangoskönyv
Most közben megkaptam a Petőfi Irodalmi Múzeum hangtár URL-jét, magyar költők olvassák föl verseiket. Ki lehet copyzni, tessék:
http://www.pim.hu/object.B8CA9F6E-E75F-4046-BE43-37EFFAA57450.ivy

2016. március 16., szerda, Kecskemét

05:20
Szilvinek küldöm. Másfél perc hajnal.

Idén nincs festő tüntetve ki. Se Kossuth, se polgári tagozatban.

12:21
Egyáltalán nem errefelé akartam menni.
Esterházy pontos.
Munka közben alakul ki, amit az ember csinál.
Mert olyan szabályrendszerhez kell alkalmazkodni,
ami színtén
percről percre születőben, változóban.

A/2016/22


16:05
Lecseréltem a déli fotót,
rájöttem, merre felé lehetne továbbmenni.

19:08
Lábadozás után újra futás délután.
Az első kör nehéz volt.
Még csökkentett terhelés,
a fokozatosság elve alapján
tréfából csak kilenc kör.
Közben ennek a megtalált szónak örültem,
hogy "kifejlesztett",
erre a célra kifejlesztett tízrovátkás rózsafüzér.
Fogalmazni jó.

19:15
A Bozsó-fellegvár új kiállítása: Az Alföld vonzásában. Szokásosan először négy kilométeres sebességgel körbe, ki is akartam szaladni utána, boglya boglya hátán, na, ebből elég. Akkor újra körbe. Aztán megint, és végül alig tudtam otthagyni. Édes Istenem.

Szalay Ferenc (1931-2013) A kompozíció szerintem szándékoltan suta, nagyon jó.	Kurucz D. István (1914-1996)
Kurucz D. István	Szalay Ferenc: TSz szervezés. Nem baj, hogy egy novella is egyben. Az ablakon kukucskálóval, a síró asszonnyal..
Kohán György (1910-1966) Micsoda ereje van. A festő önmagáról beszél.	Szőri József (1878-1914) Elképesztő gyönyörűen festve a szekér, a küllők. És a színei.
Tornyai János (1869-1936) Absztrakt.	Koszta József (1866-1949)
Nyilasy Sándor (1873-1934)	Fényes Adolf (1867-1945) Nem főmű, és mégis.
Zsombori Lajos (1867-1933) Olyan fölényesen formáz, mintha szobrász.	Bozsó János (1922-1998) A néhai Házgazda. Ez nem a kiállítás része, de most fedeztem fel.

2016. március 17., csütörtök, Kecskemét

11:57
Gyanakodva figyelem, de tényleg. Mára: még csak nem is kellemetlen az a 35 sec. hideg zuhany a forró után. Nem volt hiába ez a 26 év gyakorlás. Bár kérdés, az elmúlt 26 évek kellemetlenje hogy aránylik az elkövetkező--
Mégiscsak. Jó üzlet volt.

Ma kezdtem: A/2016/23 60x60 cm.

12:55
Vasárnapi Újság 1904. 6. 91.

JURISTA-BÁL. A farsang egyik legfényesebb mulatsága a jurista-bál lesz, amely egyszersmind nemes célt is szolgál. Anyagi eredményét ugyanis a Fadrusz-szoborra szánta a rendezőség.
A bevonulás programja a következő. A fő-hercegnő kilenc óra harminc perckor jelenik meg, s a lépcső aljánál gróf Szapáry Pál fogadja. A lépcsőkön a főváros húsz csatlósa és Pestmegye tizenkét huszárja áll kivont karddal sorfalat A főhercegnő előtt hat komornyik gyertyát visz, a plateaura érkezesekor a zenekar díszjelt ad és tiszteleg. A lépcső felső részén hat palotahölgy fogadja, akik a kísérethez csatlakoznak. A ladyk a fenséges asszony páholyával szemben foglalnak helyet, mire fölvonulnak a palotást táncoló párok, s ellejtik a legjellegzetesebb magyar táncot, a palotást. A táncrend művészi kivitelű Corpus Juris, bőrkötésű könyvecske, előlapján Fadrusz domborművű képével.

13:23
Néhány éve váltak. Egy tegnap hallott rádióműsor kapcsán jutott eszembe:

Édes Kislányom, nagyon szeretlek. Megnyugvás nekem, hogy olyan szép a hited. Egyre kérlek, erre álmodban is ügyelj, minden erőddel azon légy, hogy gyerekeid az apjukat is szeressék. Egy apára élethossziglan szükség van, akármilyen is, akkor is az édesapjuk, és az marad, ha tőlük távol él is. Ők károsulnak, ha elfordulnak tőle.
 De hát ezt te úgyis…
 ölel: d.

16:32
Madaraink a parkban délután négykor, egy perc. A vége felé már türelmetlenül hallgatom. Egy perc.

18:20
Velem korú, a szemközti zuhany alatt szappanozza magát, lesandít kis pocakjára, irigykedik, hogy gyorsabban úszom. És azt mondja: Csodálkoznak, hogy micsoda dolog ez az ismételgetős, monoton rózsafüzér, holott egy-egy mondata is olyan gazdag, alig lehet megérteni.

18:35
Megvolt a tíz kör, csinálom Gábor új Vasárnapi Újság-fejezetét. Lotz Károly ravatala a Műcsarnokban, és a temetési menet az Andrássy úton, 1904.

Ugyanott más, 1906. 46. 741.

NEMZETKÖZI TÁRLAT A MŰCSARNOKBAN. A tárlat általános jellege, az idegeneket is beleszámítva, megfelel ama szokásos átlagnak, melyet évről-évre láthatunk. Több-kevesebb ügyességgel, a természet jelenségeinek érdekesebb, vagy érdektelen regisztrálása, javarészben az egyéni felfogás teljes hiányával. Komolyan áttanulmányozott s biztos szellemi erővel teljes alkotás csak elvétve akad. A rútnak s az unalmasnak kultusza talán még sohasem uralkodott annyira, mint a modern művészet jelenlegi korszakában. S amint így a művek során végig megyünk, sajnálattal tapasztaljuk, hogy mily sok lapos gondolkozású s bizonyos fokig lelki szegény tolong a művészi pályán. Egy idő óta úgyszólván kiállításról kiállításra, ha nem is épen a hanyatlást, de az egészséges, erősebb fejlődés hiányát látjuk.

2016. március 18., péntek, Kecskemét

08:47
Csalódás volt visszanézni.

13:40
Elkezdtem: A/2016/24

19:55
ez mi?  miért?  /   F/2016/041

21:07
Flesch Bálint (1949-) retrospektív kiállítása a Fotómúzeumban. Harminc éves kora körül csinálta ezeket a furcsa fotókat. Akkor is tüll és rózsaszín vatta körítéssel mutatta be, be is tiltották (vagy majdnem). És a látogatóknak az ajtóban rózsaszín vattacukrot osztogattak. Akkortájt sokan tartották szellemi vezérüknek. Nem vettem a fáradságot a megfejtéséhez, de kétség kívül erős gondolati tartalom.

És a nagy üveges vitrinsor közepe táján
lélekben megsimogattam ezt is.
Életem tán legkedvesebb tárgya volt.
Jött a digitális fotózás.
Elnézegettem évek múltán
porosan egy baráti polcon.
Aztán ide került.
Kálmán Kata, Pécsi József
gépei társaságába.

F/2016/042

21:43
A franc egye meg, erre elmennék.

2016. március 19., szombat, Kecskemét

10:06
Öröm. Súgva megkérdeztem az uszodakiasszonyt, mondaná meg, mi az a tusfürdő. Visszasúgta, folyékony szappan, és mosolygott. Merthogy ezt mondta a parton az edző. És megoldódott egy hónap után szemüvegem bepárásodása. A Közértben megmutatták az hol van, és melyik az. Egy hónapja az órát sem láttam a vízből. Beletörülni a szemüvegbelsőbe, aztán pillanatra vízcsap alá. És tökéletes. Mi a Lukácsban erre kanadai balzsamot használtunk (nyál), de ezen az új szemüvegen az se segített. Tusfürdő 750 és 170 HUF között. Én az utóbbit. 07:34-kor ki a vízből, láttam.

12:07

Ma kezdtem: A/2016/25

18:42
Szombat esti ajándékom. Magamnak. És neked.
Mindig elképeszt Füst Milán; nagy gondolkodó. Illetve itt: műelemző szakember.

...nem egy lázadó szívű barátom, például Karinthy is ugyanígy vélekedett Tolsztojról.
- Grófok? grófok? - kérdezte megvetőn. - Köpök rájuk - fejezte be oroszosan. Hevesen bólintottam.
- Én is köpök rájuk, bátyuska - feleltem szintén oroszosan.

     Míg aztán egy izgága és zabolátlan barátom el nem cipelt egyetlenegyszer életemben a lóversenyre. Akkor már fiatalságomhoz képest elég mélyen behatoltam az írás stúdiumaiba. Egy Palikám nevű ló nyert, és én is nyertem rajta pár koronát, de ez nem nagyon érdekelt. - Hogyan kell ezt megírni? - kérdeztem magamtól.
S akkor állt el először a lélegzetem e tolsztoji művészettől: Mert rögtön hazaszaladtam, s elővettem a Kareniná-t.
     S mondom, egész elképedtem tőle. Mintha a világ, a nagy művészet világa ebben a pillanatban nyílt volna meg előttem. Megnyílott előttem az ég. - Hohó - kiáltottam -, hisz ez grófjai ellenére mégiscsak a világ legnagyobb művésze. Mert hogy van megírva ez a lóverseny!
      Vegyük mindenekelőtt ezt: ha Jókai írná meg hőséről, hogy lóversenyen vesz részt, akkor nyilván első lenne. Mert a naiv elbeszélők hősei mindenben elsők, a legszebbek és legjobbak, rendesen gazdagok is, és még zongorázni is remekül tudnak. Tolsztoj azonban józan szellem, és szemlélete reális. Mit tegyen hát Vronszkijjal, hogy hitelét ne veszítse? Ha első lenne, émelyegnénk tőle, mivelhogy gróf is, gazdag is, szerelmes, és viszontszeretik - és még a lóversenyen is győz? Ez, nemde, sok volna. Ha pedig elveszti a versenyt, akkor lekókadunk, tehát ez se jó. Ha leesik a lováról, és nyakát szegi, akkor meg vége a regénynek. Hogy kell tehát megoldani a dolgot, hogy elhihető is legyen, és mind e bajoktól se kelljen tartani? A következőképen: lova nem tökéletes állat, mint amilyen a naiv elbeszélőknél volna - nem is elég magas, és nem hibátlan formájú, de úgy látszik, jó idegű és nagyon eszes. Mikor verseny előtt Vronszkij bemegy hozzá az istállójába, ezt az ideglényt máris úgy találja, hogy ott dobog a deszkapadlón, mert tudja, hogy verseny lesz. (Remek!) Vronszkij aztán fölül rá, kilovagol a starthoz, s ez az ideges állat alig tudja türtőztetni magát, hogy máris vágtába ne kezdjen, ennélfogva könnyű ügetésben megzötyögteti lovasát. (Remek!) Mahotin, a legkomolyabb vetélytárs vágtat el mellettük nagy, sárga lován. De mit részletezzem? Vronszkij a futamban rivális nélkül vezet. Egyszerre csak azt érzi, hogy közelebb került a földhöz. Észbe kap. - Ó, te drága! - mondja a lovának. Azért került ugyanis közelebb a földhöz, mert Mahotin nagy sárgájának szuszogása hallhatóvá vált a háta megett, s ezt az ő kis okos lova már érzi, épp ezért, minden ösztökélés nélkül ő maga veszi hosszabbra a vágtát, s ha a vágta hosszabb, a lovas lejjebb van a földhöz. (Remek!) Az utolsó gátnál azonban hiba történik: a lovacska remekül veszi a gátat, át is repül rajta, mint a madár, de már ott is marad. Vronszkij ugyanis az ugrás után meggondolatlanul visszahuppan a nyeregbe, és eltörte a ló derekát. - Mit csináltam, mit csinálam? - jár aztán föl-alá eszelősen a mezőnyben.
      Ezek szerint Vronszkij jó lovas is, de nem annyira, hogy a dolog émelyítő volna, s a regény is folytatható - micsoda írói okosság ez!
      Nem is szólva arról, hogy az egész futam kétszer van megírva e könyvben. Egyrészt a lovasok részéről, másrészt, hogy milyen hatást tesz a tribünök nézőire. És az se mindennapi dolog. Tudtommal még nem is igen próbált ilyet más író --
in: Füst Milán. Emlékezések és tanulmányok / Gondolatok vázlata Tolsztoj Leóról. Magvető 1967.
(Egy Tolsztoj novelláskötet bevezető tanulmánya.)

2016. március 20., vasárnap, Kecskemét

07:39
Hatra uszoda, vasárnap nincsenek edzések, foglalt sávok-; van hely. 33:54 1200 méterre; úgy tűnik, most ez lett az átlagos. Ma elsősorban a lábmunkára figyeltem. Még nem érzem a ritmusát. A fejemet most jobban. Lehangoló volt a minapi magamról-filmet látni.

20:45
A vasárnap délelőtti múzeumozás jó - misére itt délután -, mert életbe lép az időtlenség révülete, távolrégi dolgok, történések, gondolatok. Nem agy-, inkább lélekmosás. Körülbelül mindegy, mit látok, ha minőség.
A Református Múzeum, ismét, két év után. Az első sor nagyon református. A második: Szász Károly emlékkiállítás. Landerer és Heckenast nyomda.

Külön terem az ásványgyűjteményük. Felső tagozatos koromban geológusnak készültem. A pici kőben az a mókás, hogy közben milyen hosszú, méltóságteljes neve (képlete) van. A megkövesült állatok fenséges időtlensége.

Át a Cifrapalotába. Egy bájos, naiv - egyedi hangú '48-as emlékkiállítás. Honvéd kisunokájával a fényképésznél. Talán Damjanich, csatavezetés közepette, szivarozva. Gyerekrajz pályázat.

22:13
Féner Tamás is itt az emeleten, a nyolcas műteremben. Nálam szélesebb baráti-, és látókörrel. Többször hangoztatta, hogy hallgattassék meg a másik fél is. Vacsora utáni dumcsizás, kik kerültek szóba, közös ismerősöket szedtünk össze, közös kultúrkörünk. A Kiss József zsidó gimnáziumi cserkészcsapat tagjai, köztük ő, meg Kézdy György, akkor még Krausz, akit én még a Zelk-díjátadókon fotóztam, később betegségében öngyilkos lett. Aztán sorra Illyés Gyula - ő a prózáját tartja többre -, persze Zelk Zoltán, akivel ő a Luxorban gyakran; Orbán Viktor, Aczél György, akit az Európai iskolások kiutáltak, mert elkurvázta a szalonnapénzt, Ádám Ottó, P. Szűcs Juli és Bognár Robi, Vilt Tibor, és alkoholista gyereke. A megkeseredett Segesdi György, eltávolított Marx-Engels szobrával, Kondor Béla és fotós szerelme, Molnár Edit, akit kiküldtek az MTI-ben, hogy fotózza le a Lánchidat, amikor betolják az alagútba, a látnok Schaár Erzsébet, ennek kapcsán Vaszkó Erzsébet. Négyéves kori aktfotója Básti Juliról, és a papa, Básti Lajos, aki őt kizavarta egy forgatásról. Bölcsész és fotós tanítványai, olykor megkeresik. Bernáth Aurél a könyveivel és művészettörténész lánya. Aztán Ámos Imre a grafikáival, Anna Margit, Flesch Bálint fotós, aki húsz évre eltűnt, Bálint Endre, a kiállításrendező Rényi, és munkatársa, Jerger Krisztina, aki Tamás több kiállítását is rendezte. Németh László, Vas István, Pécsi József fényképész özvegye, Iványi Gábor a pártfogoltjaival, Fodor András és Karinthy Cini önéletrajzaikkal, Gyarmathy Tihamér, Péter Vladimír és keramikus neje, aki boltot nyitott majd öngyilkos lett a Riviérán, Kassák, aki száz kópiát kért önmagáról, ingyen, Baki Péter múzeumigazgató, és elődje, Kincses Károly, aki már nem publikál, aztán Pilinszky, Konok Tamás, Scheiber főrabbi, Berecky Lóránd az MNG-ből, Vincze Matyi, az MTI volt igazgatója, Juhász Ferenc, akihez ő följárt és állítólag rólam is beszélgettek; a költő két lánya, akik vigyáztak az apjukra, Nemes János orvosismerősöm, annak vezető-újságíró édesapja; régészek, színészek, mindenki ismerőse volt, történetek, történetek. Szerinte (is) El Kazovszkij nagyobb művésznek, mint festőnek. Megmutatta billenthető előlapú egyoptikás Rolleiflexét, amit most vett, de leejtett. Megkínált két naranccsal. Szóba kerültek repülőgépei, gépágyúi és helikoptere, amiket gyűjtött, és most a kertjében tart. Tudott az '56-os MTI fotóanyagról, amire a BM lecsapott, de egy kópiapéldányt eldugtak, s az mostanában elő is került, szkennelhető minőségben.
Az ő negatívjai is a Fotómúzeumban.

2016. március 21., hétfő, Kecskemét

13:37
Helytelen dolog stopperrel napozni ebéd után a Kisteraszon? 37:54.
Igaz, közben az édes Füst Milán, amint Gelléri Andor Endrét imádja.
És hát itt van a dél felé kezdett kép, a délelőttöt át kellett aludnom.

A/2016/26

14:23
Dezső, elolvastam a napi penzumod, irigylésre méltó teljesítmény. Csak annyi: a Fodor az András. Népiesekhez tartozó költő volt, ennek megfelelően remek kucsmája, a fő művei, azt hiszem, a memoire-jai. Féner Tamás

Köszi! A napi teljesítmény. Tudod, nem vagyok annyira tehetséges, hogy ne kellene mindig mindent erőltetnem...
Nem bon mot-nak szánom. d.

2016. március 22., kedd, Kecskemét

04:58
- Deske, tegnap a Klubrádióban Csomay arról a botrányos tervről, hogy a kormányt a várpalotába... Milyen okos, művelt és bölcs asszony a maga első szerelme…, és hihetetlenül tapintatos, nagyon szakmai. És milyen eltérő világuk van... (mármint maga és ő). R.
- Köszönöm, elküldöm neki, hadd örüljön... d.
- Szia Zsófi, ezt a mailt kaptam, nekem dicsérnek téged... Március van, én szokásosan a kecskeméti alkotóházban, nincs íze az idei munkának. Ilyennek is kell lenni…, rendben van. Te? Gondolom, szokásosan ezerfelé rohangálsz (nem szitokszó). Dolgozz, sokaknak van rád szüksége... ölel d.

Csomay. 76 lesz júniusban. Gondozza 1000 unokáját. Biciklin jár Zugligetbe, az egyetemre korrigálni, de dombnak föl, kerülőúton, mert arra szebb.

05:43
Moss meg, és fehérebb leszek a hónál.
Zsolt. 50,9.

Felszólító mód.

09:25
Tavasz Kecskeméten is.

10:31
Műterem - csönd - A/2016/27
60x60 cm.
Gondolom, a többit ki lehet dobni.

12:02
Deske, "Moss meg,..." szerintem ez kérő, nem felszólító, mint ahogy az Uram irgalmazz! Krisztus kegyelmezz! - is kérő.
N.

Elértem a célomat. Oda van figyelve rá, ez egy fontos mondat. :-))
d.

13:19
Nemrég, egykor kezdődött a Cifrapalotában a VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé megnyitója. A beszédeket nem vártam meg. Sokan vannak. A kiállítás olyan, mint az ilyen célorientált tárlatok lenni szoktak. Nem a minőség az egyetlen zsűrizési kritérium, mert mennyiségekre is szükség van. Ösmerősöm, Varga Józsi díjat is kapott. Megérdemelte. Három képet fotóztam le a nagyszámúból.

Varga József Zsolt	Farkas-Koszta Tibor	Benkő Viktor

16:48
Mágia, mágia amit ez az asszony művel, Palya Bea. Pedig igazán nagy elődök evvel a dallal. Ilyen erő láttán az ember kissé ijedten körülnéz a szobában, valami támpontot, ismerős valóságot keres. Vagy legalábbis nagyon elcsendesedik és nagyon jelentéktelennek érzi magát. Bódulat. Ki alkalmas, ki merheti összekötni az életét egy életre egy ilyen asszonnyal. Én biztos nem. Igaz, nálam már hiányos szőkesége is kizáró ok.

20:50
A legendát ismertem, most megkérdeztem Fénert, pontosította. Amikor Rákosiék minden egyletet, egyesületet fölszámoltak, ebből a fotósok kimaradtak. Ugyanis egy névváltoztatás. Budapesti Fotóklubból Magyar Dolgozók Művészi Fényképező Egyesülete / MADOME lettek. Amit senki nem mert föloszlatni. Zseniális.

2016. március 23., szerda, Kecskemét

12:24
Hiába, hebrencs.
A Pistyur-szobrot tegnap nem vettem észre a megnyitón.
Pedig!

13:16
A ma kezdett
A/2016/28

2016. március 24., Nagycsütörtök, Kecskemét

20:33
Az ember ne fotózzon szertartáson. Nem tudtam nem odanézni erre a négy Mária Magdolnára. F/2016/044

NAGYPÉNTEK

10:17
Egy kismesternek is lehet alvásigénye. Fekszem.

13:05
Füst az általa nagyon szeretett Karinthyról.

... és őt túlságosan meglepték az élet kielégülési lehetőségei. Hogy mi mindent ad a polgári jólét, amiről ő nem is álmodott.
Egy tisztelőjétől kapott egy bundát.
Telefont vezettetett be a lakásába, ami akkor még nagy ritkaság volt. Kérdeztem, mi az ördögnek?
- Hogy az is legyen - felelte Karinthy.
Hiszen ami a mohóságot illeti, ezzel mi körülbelül mindnyájan így vagyunk, folyton kellene valami, talán azt hisszük, hogy megváltozik tőle az élet, hogy jobb lesz egy kicsit. A művész nyughatatlan fajta, s még mohóbb, mint a nyárspolgár. Viszont senkinek sincs inkább fegyelemre szüksége, mint a művésznek.

S jött a dicsőség kanmacska formájában. A népszerűség meg a köznapi siker. És hízelgett, dorombolt neki. S Karinthy émelygett tőle, de csak egy kicsit, mert különben részegültje volt. Ezt ő is tudta, hogyne tudta volna, hiszen nagyon okos ember volt, de mikor oly nagyon jól esett lubickolni benne: népszerűségben meg a személyes érvényesülésben. S ami ez utóbbit illeti: Karinthynak minden jó volt környezetül. Ez a geniális ember, aki csupa ötlet volt. Udvara tehát mindig akadt, de kellett is. Ő azok közé tartozott, akik a saját hangjuk hallatára tudnak a legjobban gondolkozni. Nem csoda hát, ha gyűlölte az egyedüllétet. Magam azt gondoltam erről, hogy iszonyodott saját élete igazságaitól, hogy szembe kelljen néznie velük...

      Néhány fájdalmas szó Karinthy Frigyesről. 1938. szeptember // in: Emlékezések és tanulmányok, Magvető Kiadó

14:43
Ezt délben kezdtem,
Magány és műterem - A/2016/30
60x60 cm.

Nnna. Ez jó.

2016. március 26., Nagyszombat, Kecskemét

05:41
Tudhatom világos tudással, hogy a halál vár rám, és annak előhírnökei: a gyengülés, lehetőségeim beszűkülése, elhagyatottság és megoszthatatlan magány. Ha azonban Jézussal zárkózom életem sírjába, akkor életem új életre támad. Így még az életben megtapasztalom föltámadása erejét.
In: Barsi Balázs: Húsvéti stációk.

08:23
Uszoda ma: 33:14

11:53
A mai kép, Nagypéntek - műterem - A/2016/31 - munkakörnyezetével, F/2016/045, rá lehet klikkelni.

Vilt Tibor azt mondta, egyik szobrom a következő szerszáma.

17:54
Valami vagy valaki bujkál bennem. Ő tudja. Én nem fogom keresni, marad a húnyó. Újabban négykor ébredés, napok óta a délután mellett délelőtt is aludnom kell, s a kettő között is bódult. Úgyhogy délután eldöntötten csak féltáv, öt kör. Ez a bosszúm. De furcsa volt, mint mikor gyorúszásnál féltávnál az ember leveszi a kézellenállást, oly jelentéktelen csonk utána a tenyér.
És hogy a halálról se feledkezzünk el, tárcámban az ideiglenes dögcédula.
Hogy kit értesíteni, az a papír rég az igazolványok között.

2016. március 27., Húsvétvasárnap, Kecskemét

05:27
- Kedves Deske! Remélem, amit írsz csak tavaszi fáradtság. Fiatal vagy te még ahhoz… És különben is, kellenek ezek a napi bejegyzéseid nekünk (már csak ezért sem vagy magányos, még, ha nem is látod, ki ül épp a „vonal”  túlsó végén.) Látod, most is lenne itt egy kis dolog: a honlapod mai linkjéről – nekem legalábbis – nem nyílik meg a Barsi-stációk hivatkozás. A feltámadás örömével, ölel: K.

- Köszönöm. Az a link csak programhiba sajnos, nem link... d.

05:29
De furán zötykölődik ez a szekér itt alattunk, ahogy haladunk, a hova is. Egy barátom postán küldött 160 ezer forintot, hogy ki tudjam fizetni ezt az alkotóház-tartózkodást. Még megköszönni se engedte meg. Tehát ki tudom fizetni. Fura.
Mi volt itt még nagy kiadás.
11e gépírónő
20e festőszer
20e uszodabérlet
15e tankolás
27e vírusírtó két évre, most járt le

07:25
Tabletem és a vekker is tudja a nyári időszámítást, jeleztek, hát brachiból hatra uszodába. Ami tegnap még öt volt. Öt kocsi állt csak a parkolóban. Volt szabad sáv, 31:46, ebből a T.I. úszásból, úgy látszik, nem tudok jobb időt kihozni. Igaz (legalábbis nekem), jóval lassúbb, mint a klasszikus változat. Igaz, közben tüsszentenem is kellett. Volna. De hát annak első fázisa levegő beszívás, az víz alatt körülményes. (Mentségemre annyi, e héten csak kétszer mentem kevéskével 69 kiló fölé, ami mégiscsak szép.) Háromnegyed hétkor betér a zuhanyozóba egy testes öregúr, rákérdeztem, délutánosnak tetszik lenni? Szabadkozott.

14:57
Idetelepült kedves moszkvai szomszédaink, mailben. Tanulják a nyelvet. Az első választ még kiszótáraztuk:

- Kellemes husvéti ünnepeket. Mi a csók, Vladimir és Tanya.
- Khristos voskres! d.
- Vo istinu voszkresz!
- :-) Nem tudom orosz! d. 

2016. március 28., hétfő, Kecskemét

09:12
A hétfőreggel ajándéka volt ez a mai a köd, fél hétkor, indultomban. Bent a városan már tiszta volt az ég.

09:25
Uszodabejárat, forgóajtó. Napok óta el-eltűnődöm, keresgélem, miért megkülönböztetett történés nekem egy ilyen szerkezet. Nem tudom. A legközelebbi szó, ami eszembe jut, hogy egy kis hetyke ünnep. De miért. Ritka találkozás, ez tenné? Az nem elég ehhez. Gyerekkori emlék, hogy tán megforgatása kalandnak számított? De hiszen kaland ma is. A pillanatnyi bezártság, a forgás, a veszélyhelyzet? Az áthaladás sikere, a szabadulás győzedelme? És hogy még utánam is forog egy kicsit?

09:54
Tegnap teljeskörű rokonságom ünnepi itt; Kata erőteljes sugallatára - az onokák okulására - ismét a Bozsó gyűjtemény. Megint találtam. Pedig a plasztika nem is érdekelt igazán soha.

18:51
Ez a kép sötétedésig, reggeltől. A/2016/32
Végig és sajna még azután is ellenszegült.
Az utolsó lemez,
minden munkanapra hoztam egyet,
vagyis a huszonnegyedik.

Aztán órás séta a vadasparkban,
ne maradjon ki az idei év sem, szeretem.
Egy külön házikóban tartott macskányi majom,
csuklója tartósan a szájában, mintha szopogatná.
Nem értettem.
Az ismerős ápoló aztán elmagyarázta,
korán került elválasztásra, inkubátor,
kicsit dilinyós.

Személyiségvédelmi okokból
nem fotóztam le.

2016. március 30., szerda, Kecskemét

08:46
Az orvos fölöslegesnek tartotta volna antibiotikumot adni. Tüdő, szív ép, satöbbi. De azért ma csak féltáv. Beszélgetőpartnerem a zuhanyozóban, megtudtam, statikus. Ő hatra jár és ezret úszik. Ma mesélt egy ősceglédi fotósról, aki valami igen-igen nagy díjat is kapott egyszer. Ennyit sikerült megjegyeznem: István, Boszorkánytánc. Rémlett valami. És megvan. Tóth., és

több mint 2200 nemzetközi kiállításon 52 országban mutatták be fotográfiáit, 300-nál is több nemzetközi díj tulajdonosa.
New Yorkban 1980-ban vehette át a fotóművészet Oscar-díjának számító az évszázad kiváló fotóművésze díjat.

Ez fura, ezek szerint nem volt hátrány, hogy a kép nagyítógép alatt agyonmanipulált. A figurák körül lidércfény, tehát ott kitakartással más expozíció; aztán az arcok, vagy talán az egész kép negatívba fordítva. Viszont a jobbszélen lévő férfi mintha nem. Erősen elkeményítve az egész. A természetellenes kontúrokat nem tudom hogy csinálta, pedig én is eleget-- És csak labor, a Photoshop még nem létezett. A viharos ég talán egy másik negáról került ide? Ott mások a folthatárok, kontúrok nincsenek, több is a szürke-árnyalat. Majd Pétert meg kell kérdezni. Kétség kívül igen látványos, erős kép. Inkább grafika, mint fotó.
2013-ban, kilencven évesen, 160 munkáját a veszprémi múzeumnak adta. De a Széchényi Könyvtárnak, a Fotómúzeumnak is.

10:01
Utolsó munkanap ez a délelőtt. Egy korai képen igazgattam. Most üldögélek, gyűjtöm a lelkierőt, hogy lehajoljak cipőimet kifűzni. Ágyba.

11:25
Sok mindent megértettem ebből a blogbejegyzésből.

Nincs a némethez hasonló antikultúra a világon! Az „áldozatok” iránti aggódó szeretetük pedig '68 óta mindent felülír. Hogy magukat felmenőikkel szemben a „jó” oldalon tudhassák, égető szükségük van olyan áldozatokra, akiket „felkarolhatnak”. Ez az aktus persze az esetek döntő részében elvi és áttételes, hogy még véletlenül se bolygassa fel oly kényes ízléssel felépített luxusvilágukat. Normális férfi, fiú tudja a kötelességét és megvédi asszonyait, lányait, anyáit, testvéreit. Csak ezek a mai németek váltak annyira agymosottakká és férfiatlanokká, hogy már erre sem képesek. A merkeli nyelv mára a teljes német közbeszédet depolitizálta és ezzel debilizálta. Nemcsak, mert végtelenül unalmas és monoton, hanem, mert minden tartalmat nélkülöz, soha nem mond semmit, leginkább csak meleg levegőt ereget. Úgy szabadította rá a muszlim migránsáradatot Európára, hogy szemmel láthatólag nincs indoklási és stratégiahirdetési kényszerben. A német polgároknak elég annyi, hogy / Schmidt Mária történész

Kritikai megjegyzés ilyenkor tud élesen fájni, de avval nincsen baj, az gyakran segít.

2016. március 31., csütörtök, Kecskemét - Budapest

07:19
Deske! Törtem a fejem, megírjam-e, hogy nem helyeslem a Schmidt Mária cikk megosztását, dehát.  A cikk nagyon sok tetszetős igazság halmaza, bő lére eresztve, de nem rendje.
Úgy gondolom, mivel kissé szerzetesi életet élsz,  hihetőnek véled ezt az állításhalmazt.
A giccset szeretők is őszintén látják szépnek azt, és ehhez joguk is van, de a mondat végén ott egy de.  Ha a cikkből megértettél valamit, akkor a könnyebbik utat választottad. Nem a politizálóságodért szeretlek. ölel: R.

07:29
Kilenc tájt indulok haza.

14:55
Pestre érve az Adóhivatal levele várt, megint nem sikerült helyesen kitöltenem a bevallást, szégyen. Előzékenyen meg is mutatták sorról sorra a különbségeket, kijavítva.

15:22
Tegnap érzelmes búcsúzóul a tíz éve is lefényképezett cigányajtó újra, F/2006/18 és F/2016/046

16:01
Drága barátom! Ma reggeli (itt: 07:19) leveledre válaszolva. Ugyanazokból a forrásokból tájékozódom, mint te. Mostanra jutott időm újraolvasni a teljes Schmidt Mária szöveget. Tehát. Igazad van, kissé bőbeszédű. Amúgy, teljesen egyetértek vele. Nagyon fontos, hogy mindezeket így végiggondolta, és kimondta. Az elmúlt kétszáz valahány évben az Istentől elszakadt értelem annyira kiüresedett, hogy immár a legelemibb ösztön, az önvédelem ösztöne sem működik. Gondolom, sokaknak szokatlan ez a fajta - végre! - egyenes beszéd. Próbáld meg te is, elfogulatlanul, még egyszer elolvasni. ölel: d.



16:32
- Szép napot! Deske bácsit több szempontból is mesteremnek tekintem. Például: a képek elajándékozása. Milyen igaz, hogy felesleges otthon tárolni. És milyen öröm adni! Néha mondjuk az sem egyszerű. Kaptam már elutasítást, hogy nem tud vele mit kezdeni, ne haragudjak, de nem érdekli, ne adjak, mert nagy és nem fér el. De azért legtöbbször elfogadják. Üdv! N.

- Kedves Barátom! Egyet hadd javasoljak! Soha ne adjon direktbe képet, mindig a megajándékozandó válasszon. Akkor érzi igazán a magáénak. d.